 |
|
|
| Amarillisz a programozható dísznövény |
|
A nemzetség
Az amarillisz félék (Amaryllidaceae)családjába tartozó mutatós virágú növény, egyik nemzetsége a dél-afrikai eredetű Amaryllis, másik nemzetsége a Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi szavannás vidékeiről származó Hippeastrum. A két növény igencsak hasonlít egymáshoz, és a köznyelv mindkettőt amarillisz néven emlegeti. Egy mitológiai görög pásztorlányka viselte a dallamos csengésű Amaryllis nevet, amely görög eredetű, jelentése: fényes. A mára közkedveltté vált nemzetség a Hippeastrum. Feltehetően az Andok vidékén díszlett valaha, hibridjei pedig Hollandiából, Izraelből és Dél-Afrikából indultak hódító útjukra. Először 1828-ban egy lipcsei orvos írta le, aki Chilében találkozott ezzel a pompás virágú növénnyel. Az orvos növénygyűjtő körúton járta a vidéket kutyájával. Amikor meglátta a gyönyörű virágokat, állítólag örömujjongásban tört ki, ami a kutyáját is boldog vonításra ösztökélte.
Az amarillisz virága
|
|
Az amarillisz hatalmas, tölcsér alakú virágai kettesével, négyesével, sőt hatosával nyílnak a hosszú száron. Mára megszámlálhatatlan hibridjével találkozik az ember, s nemcsak cserepes dísznövényként, hanem vázába való vágott virágként is divatos. Ilyenkor a virágszárat a hagymához közel vágjuk le, minimum 30 cm-es szárat hagyva. Ha azt akarjuk, hogy tartós vágott virágként díszítse asztalunkat, akkor töltsük fel a virág üreges szárát cukros vízzel (1,25% mól), nedves vattával dugaszoljuk be, és csak ezután állítsuk vízbe. A kellően életképes hagyma akár 70 évesen is virágzóképes, és hat virágot is hordoz.
|
| Becserepezés
A hároméves, hajtatott hagymák virágzása a tél végére esik. Induljunk ki az őszből. A szeptemberi nyugalmi periódus mintegy két hónapig tart, ezután jelzi a növény, hogy élni szeretne. Ekkor kerüljön ismét cserépbe a hagyma.
|
|
Csak kemény, nagy méretű, jól fejlett gyökérzetű hagymát válasszunk hajtatásra. A gyökereket gyengéden egyengessük el, válasszuk szét. Ha nem ültetjük el azonnal, tároljuk jól szellőző, sötét helyen 9°C-os helyen, hogy megelőzzük a gombásodást.
|
|
Az ültetés előtt néhány órával áztassuk a hagymát kézmeleg vízbe.
|
|
A hagyma méretéhez viszonyítva kétszeres méretű cserepet válasszunk az ültetéshez. Töltsük fel a cserepet harmadáig virágfölddel úgy, hogy a hagyma kétharmada a talajszint fölött maradjon. A hagyma ne érjen az edényhez.
|
|
Nyomkodjuk le a talajt a hagyma körül, öntözzük be, ügyelve, hogy a talaj ne iszapolódjon el.
Ültessük tőzeges B típusú virágföldbe. A földet csak egyszer öntözzük meg, és a cserepet tegyük meleg, sötét helyre, ahol a hagyma élettevékenysége megindul. A hagyma csúcsán megjelennek a fűzöld levelek. Ha a virágszár is megjelent, és 15-20 centiméterre megnyúlt, következhet az intenzív öntözés, hetenként egyszer műtrágyaoldattal is.
|
|
Ilyenkor a jó talajon kívül melegre és fényre is szüksége van, ezért a legjobb, ha napos ablak elé kerül. Amíg a bimbó nem jelenik meg, ne öntözzük a növényt, különben a bimbó ülve marad, és virág helyett többnyire levelek fejlődnek. A bimbó 3-4 centiméteres állapotában már könnyen felismerhető. A virágzás ideje alatt ismét bőségesen öntözhetjük, tápoldatozhatjuk.
|
|
Az elnyílást követően mérsékeltebben folytassuk a tápoldatozást, öntözést. A májusi fagyokat követően, kiültethetjük a szabadba, vagy kivihetjük az erkélyre akár egész nyárra. Félárnyékos helyre, tápdús és legfeljebb közepesen kötött kerti földbe kerüljön, de cserepesen is a földbe süllyeszthető. A kiszáradást meggátló öntözést és a tápoldatozást kb. július közepéig folytassuk. Ekkor augusztus végéig akár tűző napra is tehetjük egyidejűleg fokozatosan csökkentve az öntözést. Szeptember elejétől már csupán annyi vizet kapjon, hogy a levelek le ne égjenek, inkább fokozatosan lesárguljanak. Földje végül teljesen szárazzá váljon.
A teljes visszahúzódás után, a hagyma ki is emelhető a földből. A teljes nyugalmi periódus ismét kezdetét veszi, és két hónapig tart. A nyugalomban tartást követően ismét becserepezhetjük a hagymát.
|
| Jó tanácsok:
Csak nehéz, kemény hagymákat vásároljunk. Minél nagyobb a hagyma annál több virágra számíthatunk.
Ha minden két hétben ültetünk hagymákat, egész télen és tavasszal gyönyörködhetünk a virágokban.
Bizonyosodjunk meg, hogy a felesleges víz elfolyik.
Lehetőleg évente tápanyagban dús, új földbe ültessük át.
|
|
|
|
 |
| » A csányi magyar görögdinnye |
| Kertészeti vonatkozásban a csányi dinnye, a horti- és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű, helyi márkás termékek. - Így olvasható a hatvani kistérség bemutatkozó oldalán. |
 |
| » Díszítő hagymavirágok |
| Napraforgók, rézvirágok és rózsák helyett most Alliumot, azaz hagymavirágokat ajánlok szíves figyelmükbe. Hosszú, zöld száruk gyönyörű gömbvirágzatokban zárulnak. |
|
| » Piros alma Hofehérkéknek és másoknak |
| 20 éves gondos keresztezés és válogatás után új, a magházig piros almát állított elő Markus Kobeit svájci kertész, a feleségével, Magdával közösen irányított Lubera faiskola tulajdonosa. A kívül-belül piros almát azonban nem ők találták ki. |
|
| » Bilbergeriák, az esőerdők arisztokratái |
| A Billbergia nemzetség a Bromelioideae alcsaládba tartozik. Nevét a svéd botanikus, Gustav Johann Billberg ((1772-1844) után kapta. A dél-amerikai őslakosság írott történelem előtti időkben már nagyra becsülte a Billbergiát. A nemzetség 60 fajtáját írták le. A növények zöme Kelet-Brazíliából, az alacsonyabb hegyek lejtőiről származik, de Peru, Equador, Venezuela, sőt Közép- Mexikó is otthont ad néhány fajnak. Európába csak 1815-ben került az érdeklődés középpontjába. |
|
| » Kamilla ismertető |
| A kamilla a fészkesvirágúak családjának (Asteraceae), a csövesvirágúak alcsaládjának (Asteroideae) a 70 fajt magába foglaló Matricaria nemzetségének tagja. Magyarországon a nemzetségnek négy tagja honos. |
|
| » A rózsa gombás betegségei |
| A rózsabetegségek jelentős része gombás eredetű. A gombák a növény föld feletti részét támadják. A betegségek kialakulását erősen befolyásolja az időjárás, a mikroklíma és a tápanyagellátás. |
|
| » Fuszulyka, neve alapján nem összetévesztendő a furujával |
| A bab vagy más néven paszuly, fuszulyka a hüvelyesek csoportjába tartozik. A fiatal termést zöldbabként,a beéretten termés magját szárazbabként fogyasztjuk. |
|
|
| |
| » cikkarchivum |
|
|
