 |
|
|
| Fuszulyka, neve alapján nem összetévesztendő a furujával |
A bab vagy más néven paszuly a hüvelyesek csoportjába tartozik. A fiatal termést zöldbabként,a beéretten termés magját szárazbabként fogyasztjuk.
Bemutatása
A bab (Phaseoulus vulgaris) a pillangósvirágúak családjába tartozik (Fabaceae). A családra a zigomorf pillangós virág, és a hüvelytermés jellemző. A gyökerén található gyökérgümőkben szimbionta Rhizobium baktériumok élnek, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét, és azt a növény számára felvehető nitrátokká alakítják. A virágok csészéje forrt, ötcimpájú. A párta egy vitorlából, 2 evezőből és két sziromlevélből összenőtt csónakból áll. Tiz porzójuk kilenc porzószála csővé nőtt össze, a tizedik szabadon van ( Ezt hívják kétfalkás porzótájnak). Egy termőlevélből kialakult hüvelytermésük van. Levelei szárnyasak, újasak, hármasan összetettek, gyakran kaccsá módosulnak.
|
|
Növekedés szerint több típusát ismerjük:
A bokorbab 30-40 cm magas (Alacsony szárú, virágzatban záródó növekedésű) ezt termesztik a konzervipar, és a zöldbabfogyasztók számára. A bokorbabot fészekbe vethetjük 50×50 cm távolságra úgy, hogy fészkenként 6-8 magot vetünk. 7-8 cm távolságban sorba vetve a sorok közötti távolság 40 cm. A vetés mélysége legalább 4 cm.
A családi fogyasztást szolgáló kiskertben vessük szakaszosan a bokorbabot, egészen július közepéig. Így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. A betakarítás a vetéstől számított 8-10 hét múlva esedékes. Ha a hüvelyképződés időszakában öntözünk, és egyszer nitrogén műtrágyázzuk, akkor az első betakarítás után még egyszer terem.
|
| A karósbab akár 3-4m magasra növő, indás, kúszó, folyamatos növekedésű növény.
|
Ma már csak a kertekben termesztik. Támasztékra van szüksége. Vetés előtt négy karóból állítsunk össze egy gúlát úgy, hogy a karók egy 70×70 cm-es négyzet sarkán helyezkedjenek el. A karók ne legyenek két és fél méternél hosszabbak, és 40-50 cm mélyre dugjuk a földbe. Csúcsukat kössük össze. Minél függőlegesebben állnak a karók, annál jobban felcsavarodik rá a bab szára. Minden karó külső sarkához 6-8 szem babot vessünk.
Zöldbab fajták
Díszbab
A többhasznú díszbab, illetve tűzbab (Ph. coccineus) kerítések, lugasok, korlátok befuttatására, díszítésére alkalmas. Egész nyáron ontja élénkszínű virágait. Késő ősszel laza fürtben nyílnak a fő díszét jelentő élénkpiros, ritkábban fehér vagy kék színű virágai. Májusban vethető. Hamarosan két méterre is felkúszhat bármilyen támasztékon. Közepes vízigényű, napfényigényes. Május elején tömött, sűrű falat lehet kialakítani a felfuttatásukkal. 6-8 szemet vessünk egy 1 m hosszú árokba. Futassuk szőlőkaróra és dróthuzalra. Kerítésre is futhat. Terméshüvelyei pedig a fagyokig szedhetők zöldbabként.
|
|
Vetése
Kizárólag helyrevetéssel termesztjük. Nagy csírázási hőigénye miatt április végétől, május elejétől vethető. A felhasználók minél hosszabb, folyamatos ellátását kézi szedés esetén tavaszi és nyári vetéssel segítjük. A bab, ha vízellátásról öntözéssel szükség szerint gondoskodun, június végéig, július elejéig vetve teljes termést ad. Júliusi vetéskor már kedvezőtlenek lehetnek fejlődésére az augusztus végi, szeptemberi lehűlések és hideg éjszakák.
|
|
|
Budai piaci: Korai termesztésre ajánlott házikerti fajta
|
Rézi: Házikerti termesztésre ajánlott, friss piaci célra alkalmas fajta
|
Tudta-e...
Hogy hosszan tartotta magát az a szemlélet, hogy a bab óvilági eredetű? A lóbabot (Vicia faba) és a csicseri babot (Vigna sinensis) ugyanis már a görögök és rómaiak is termesztették. A csicseri bab, amelyet Dioszkuridész phaselos néven írt le, magja nagyon hasonlít az Amerikából származó bab magjához. Az amerikai bab a Phaseolus nevet Linnétől kapta (1753). Ázsiában is élnek a régebben Phaseolus nemzetségbe sorolt fajok, amelyek magvai aprók, a virágok pártája sárga, és sarkantyús. A közelmúltban átsorolták őket a Vigna nemzetségbe. A századforduló után kiderült, hogy a Phaseolus vulgaris elsődleges géncentruma Dél-Mexikó és Közép-Amerika, a másodlagos géncentrum pedig Peru, Ecuador, Bolívia területére esik.
Hogy hazánkban szárazbabot a XVI. század végén, a zöldbabot jóval később kezdtek termeszteni? A zöldbabtermesztés elterjedése a gépesítésnek, a konzervipar fejlődésének és a jó zöldbabfajták megjelenésének köszönhető. A száraz- és a zöldbab köztes termesztése nemcsak a szántóterületeken folyt, hanem a kertekben, a szőlőkben és a gyümölcsösökben is.
Hogy a bab nyersen mérgező? A mai magyar nyelv hivatalosan hetvenkét különféle babot ismer, ezeknek a neveknek több mint negyven növénytaxon felel meg. Szinte mindegyik bab mérgező, csakhogy a Phaseolus-babok méreganyagai főzéskor lebomlanak, a Vicia-babok méreganyagai kioldódnak a főzővízzel, de vannak olyan babok is, melyekből főzéssel a legerősebb mérgek készíthetők. Ezek a mérgező fehérjék hőérzékenyek, főzés során elbomlanak. Mérgező hatásuk oka az, hogy kicsapják a vörösvértesteket.
|
|
|
|
 |
| » Som hungarikumok |
| A somból készült finomságok közül a legismertebb a somlekvár. Gyűjtő kőrútjaink során a termést mi is beszerezhetjük, és akár főzve, akár hidegen kavarva készíthetünk lekvárt, mely szépen illik hájastésztába, linzerben, piskótatekercsbe, palacsintába. Ajándéknak sem utolsó. |
 |
| » Iszalag futóbajnokok |
| A gyakran őszig virágzó, támrendszerre futtatott iszalag a virágos falak, emeletes kertek elmaradhatatlan kúszónövénye. |
|
| » Lepkekabóca invázió |
| Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) a kertészeti növények gyorsan terjedő kártevője Magyarországon. 2006-ban már feltűnt a köztereken, és kertekben. Bár a védekezésről számos javaslat született, idén már kiirthatatlannak titulálja a sajtó is. A parlagfűn is megél, ezért máris kikiáltották a parlagfű természetes ellenségének. Ez azonban még korántsem bizonyított. |
|
| » Pázsit, gyep |
| A természetes úton kialakuló növénytársulások eredménye a természetes gyep. Mesterségesen létrehozott gyepek esetében a növénytársítás megtervezett. Így keletkeznek a haszongyepek és a díszgyepek. |
|
| » A közönséges boróka |
| A közönséges boróka hazánkban is elterjedt, igénytelen növény. Sok helyen található száraz vidékeinken és kertjeinkben is. Rendkívül alak gazdag, kertészeti fajtáit előszeretettel ültetik formális és tájképi kertekbe, parkokba. |
|
| » Leandermánia |
| Ha azt szeretné, hogy a leandere bőven virágozzon, ne felejtse el rendszeresen öntözni. Leandereiben télen-nyáron gyönyörködhet, akár a kertben is. |
|
| » A csányi magyar görögdinnye |
| Kertészeti vonatkozásban a csányi dinnye, a horti- és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű, helyi márkás termékek. - Így olvasható a hatvani kistérség bemutatkozó oldalán. |
|
|
| |
| » cikkarchivum |
|
|
