 |
|
 |
| ZZ pálma |
|
Zamioculcas zamiifolia, nevezzük ZZ pálmának. Kertészeti termesztésbe 1996 körül került. Először a holland kertészetekben tűnt fel. Nagyszerű szobanövényként tartják számon, mivel igénytelen, jellegzetes túlélő. Minden környezetben jól mutat. Asztalon is tartható. Irodákba is ajánlható.
|
|
A trópusi Afrika, Tanzánia, Zanzibár, szülötte. A kontyvirág félék (Araceae) családjában a Zamioculcas nemzetség egyetlen faja. A családra jellemző, hogy egyszikű növényei 160 nemzetségbe és kb. 1.600 000 fajba sorolhatók. A ZZ különleges növény. A cikász pálmákra jellemző tulajdonságai egyedülállóak a kontyvirágfélék között. Szukkulens leveleiből a teljes növény regenerálódik, virága hiányos. Szárnyalt levelei a kétszikűekre emlékeztető módon alakulnak ki.
|
|
Jellemző magassága 45-60 cm, helyigénye 45-60 cm. Szára nincs, a levelek a rizómából fejlődnek. A levélnyél és levéllemez 60 cm hosszúak. A levélnyél vízraktárként működik. A levelek fényesek, sötétzöldek. Tulajdonképpen levéldísz. Ritkán virágzik. Torzsa virágzata módosult füzérvirágzat, amelynek virágzati tengelye vastag, megnyúlt, húsos képletté alakult. A fellevél 4x6 cm. A virágok egyivarúak. A virágzati tengely 6 cm hosszú. Alsó részén találhatók a porzós virágok, középen található virágok sterilek, felül a termős virágok foglalnak helyet. Vagyis egylaki növény.
|
|
Stressztűrő, ellenálló, de a megfelelő körülményeket meghálálja. A jó vízgazdálkodású, könnyű talajt kedveli. Lassan növekszik. Világos helyen tartsuk. Néhány órás közvetlen reggeli vagy délutáni napfényt is elvisel. Rendszeres öntözést igényel. Akkor öntözzük, ha talaját száraznak érzékeljük. A szárazságot túléli. De túlöntözni sem szabad. Ha folyamatosan nedvesen tartjuk, levélsárgulással reagál, esetenként gumórothadás is felléphet. Az ablak közeli huzatra levélhullással válaszol. Ha új levelei képződnek, az alsók hullani kezdenek. A megmaradó levélnyél víztárolóként funkcionál.
|
|
Esetenként, a növekedési szakaszban tápozhatjuk, de csak kis koncentrációban. Télen nyugalmat igényel, az öntözést mérsékelni kell.
Mivel leveleinek minden részéből regenerálódik a teljes növény, legegyszerűbb, ha leveléről szaporítjuk. A lehullott leveleket ültessük nedves homokba, tegyük világos helyre. Egy év múlva cserepezhetjük. Átültetése tavasszal aktuális.
|
|
|
 |
 |
| » Som hungarikumok |
| A somból készült finomságok közül a legismertebb a somlekvár. Gyűjtő kőrútjaink során a termést mi is beszerezhetjük, és akár főzve, akár hidegen kavarva készíthetünk lekvárt, mely szépen illik hájastésztába, linzerben, piskótatekercsbe, palacsintába. Ajándéknak sem utolsó. |
 |
| » Iszalag futóbajnokok |
| A gyakran őszig virágzó, támrendszerre futtatott iszalag a virágos falak, emeletes kertek elmaradhatatlan kúszónövénye. |
 |
| » Lepkekabóca invázió |
| Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) a kertészeti növények gyorsan terjedő kártevője Magyarországon. 2006-ban már feltűnt a köztereken, és kertekben. Bár a védekezésről számos javaslat született, idén már kiirthatatlannak titulálja a sajtó is. A parlagfűn is megél, ezért máris kikiáltották a parlagfű természetes ellenségének. Ez azonban még korántsem bizonyított. |
 |
| » Pázsit, gyep |
| A természetes úton kialakuló növénytársulások eredménye a természetes gyep. Mesterségesen létrehozott gyepek esetében a növénytársítás megtervezett. Így keletkeznek a haszongyepek és a díszgyepek. |
 |
| » A közönséges boróka |
| A közönséges boróka hazánkban is elterjedt, igénytelen növény. Sok helyen található száraz vidékeinken és kertjeinkben is. Rendkívül alak gazdag, kertészeti fajtáit előszeretettel ültetik formális és tájképi kertekbe, parkokba. |
 |
| » Leandermánia |
| Ha azt szeretné, hogy a leandere bőven virágozzon, ne felejtse el rendszeresen öntözni. Leandereiben télen-nyáron gyönyörködhet, akár a kertben is. |
 |
| » A csányi magyar görögdinnye |
| Kertészeti vonatkozásban a csányi dinnye, a horti- és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű, helyi márkás termékek. - Így olvasható a hatvani kistérség bemutatkozó oldalán. |
 |
|
| |
| » cikkarchivum |
|
 |