 |
|
|
| A tőzeg |
|
Kerti növényeinknek a talaj iránti igényeit csak részben tudjuk kielégíteni, ugyanis portánk talajtulajdonságait elsősorban a terület geológiai és földrajzi adottságai határozzák meg. Amit csak részben tudjuk javítani, hiszen a teljes talajcsere nagy költségekkel jár. Szobanövényeink ilyen szempontból már szerencsésebbek, mert cserepük mérete, sőt még a legnagyobb dézsás növény tartója sem akkora nagyságú, hogy ne tudnánk az adott faj elvárásainak megfelelő talajkeveréket előállítani számukra.
A tőzeg a földkeverékek egyik legfonotabb alapanyaga.
|
| Tőzeg meghatározás és képződés
|
|
A tőzeg a földtani jelenkorban vizes-lápos területeken képződő, nagy víztartalmú szerves anyag. A tőzeg mocsári környezetben alakul ki, ahol a növények elhalásuk után víz alá kerülnek. A szerves anyag ekkor oxigén jelenléte nélkül bomlik le. Ez tehát víz alatt, a levegő csaknem teljes kizárása mellett végbemenő biokémiai átalakulási folyamat.
|
|
A tőzegképződéshez vezető folyamatot biokémiai szénülésnek nevezzük. Ekkor mikroorganizmusok végzik a szervesanyag lebontást. Így keletkezik a tőzeg, benne a növényi anyag még felismerhető. A lebomlás mértékétől függően a tőzeg színe eltérő. Az alig bomlott, felszín közeli, világos színű tőzeg a fehér tőzeg. Az alsóbb rétegekből származó, nagyobb mértékben lebomlott tőzeget feketének nevezzük. A fehér tőzeg rostos szerkezetű, növényi tápanyagot nem tartalmaz. A fekete tőzeg földszerű, kevés tápanyagtartalma is van.
|
| A tőzeg keletkezési helye szerint kétféle típusát különböztetjük meg:
A síkláp-tőzeg lefolyástalan medencékben, tófenéken, ártereken alakul ki. A réti növénytársulások bomlásával keletkezik, rétláp-tőzegnek is nevezik A síkláptőzeg meszes, kémhatása semleges, gyengén lúgos (kivéve a hansági osli-tőzeg). Viszonylag magas a feltárható tápanyagtartalma. Hazai lelőhelyei kimerülőben vannak.
|
|
Dombvidékeken, lefolyástalan lápterületeken, tőlünk északabbra, hűvös, csapadékos körülmények között, Sphagnum mohából képződik a rostos szerkezetű felláp-tőzeg. Az elhalt tőzegmoha rétegek egymásra rakódásával alakul ki. Kémhatása savanyú (3-5 pH). Tápanyagtartalma minimális. A felláp-tőzeget használják leginkább kertészeti termesztőközegként rostos szerkezete, jó víztartó képessége miatt.
Tőzeg bányászás, feldolgozás
|
|
A felszínen levő laza anyagot egyszerű (nem speciális) markoló vagy kanalas gépekkel lehet kitermelni. A tőzeg felhasználás előtti előkészítése a nedvességtartalom csökkentésére szorítkozik. Ez történhet egyszerű szárítással (depónia) vagy préseléssel.
Talajjavításra nyers állapotban is alkalmazzák, vagy ha nagyobb értékű, esetleg speciális "virágföldet" készítenek belőle: a célnak megfelelő adalékokkal a pH értéket módosítják és a növények számára fontos tápelemekkel dúsítják.
A hansági kertészeti tőzeg (Florasca)
Bár, mint említettük a felláptőzegeket használják kertészeti termesztőközegként, ez alól kivételt képeznek a csak a Hanságban található, különlegesen savanyú (4,5 - 6,5 PH), mészmentes tőzegképződmények. Ezek a szakértők szerint világviszonylatban szinte egyedülálló értékűek, mert egyesítik magukban a felláptőzegek kedvező szerkezeti (rostos) tulajdonságait, a síkláptőzegek kedvező tápanyagviszonyaival (magas N-szolgáltató képesség). Nagy a szervesanyagkészlet változatosságuk, ezzel összefüggésben biológiai aktivitásuk is.Használatuk hosszú ideig javítja a talaj szerkezetét, víz- és levegőgazdálkodását, így széleskörű lehetőséget nyújt rossz minőségű talajok javítására is. Jól alkalmazható a savanyú termesztőközeget igénylő szobanövények átültetésénél, akváriumnövények telepítésénél egyaránt.
Tőzeg a földkeverékekben
|
|
A tőzeg jótékonyan hat a dísznövények tápanyagfelvételére, hiszen többségük enyhén savas közegben érzi legjobban magát. A tőzegek a virágföldkeverékek egyik legfontosabb alkotóelemei. Rostos szerkezetük javítja a talajszerkezetet, a földkeverékek víztartó-képességét fokozódik, hiszen a tőzegek eredeti tömegüknek akár tízszeresét is képesek vízből magukba szívni, és tárolni.
Hátránya, hogy a száraz tőzeg szerkezete megváltozik, víztartó képessége szinte megszűnik. Ezért ha a sok tőzeget tartalmazó földkeverékbe ültetett dísznövény földje egyszer kiszárad, akkor a víz szinte csak átszalad rajta. Ha ezt nem veszünk észre, akkor az a növény kiszáradását is eredményezheti. Ilyenkor jó megoldás, ha egy vízzel töltött magas falú tálba állítjuk a cserepet, és napokig abban hagyjuk, amíg újra át nem nedvesedik. Ez jótékonyan hat a dísznövények tápanyagfelvételére, hiszen többségük enyhén savas közegben érzi legjobban magát. A tőzegek a virágföldkeverékek egyik legfontosabb alkotóelemei. Rostos szerkezetük javítja a talajszerkezetet, a földkeverékek víztartó-képességét fokozódik, hiszen a tőzegek eredeti tömegüknek akár tízszeresét is képesek vízből magukba szívni, és tárolni.
|
Nagy Z. Róbert www.herbacio.hu
Garami Márta |
|
|
|
|
 |
| » Som hungarikumok |
| A somból készült finomságok közül a legismertebb a somlekvár. Gyűjtő kőrútjaink során a termést mi is beszerezhetjük, és akár főzve, akár hidegen kavarva készíthetünk lekvárt, mely szépen illik hájastésztába, linzerben, piskótatekercsbe, palacsintába. Ajándéknak sem utolsó. |
 |
| » Iszalag futóbajnokok |
| A gyakran őszig virágzó, támrendszerre futtatott iszalag a virágos falak, emeletes kertek elmaradhatatlan kúszónövénye. |
|
| » Lepkekabóca invázió |
| Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) a kertészeti növények gyorsan terjedő kártevője Magyarországon. 2006-ban már feltűnt a köztereken, és kertekben. Bár a védekezésről számos javaslat született, idén már kiirthatatlannak titulálja a sajtó is. A parlagfűn is megél, ezért máris kikiáltották a parlagfű természetes ellenségének. Ez azonban még korántsem bizonyított. |
|
| » Pázsit, gyep |
| A természetes úton kialakuló növénytársulások eredménye a természetes gyep. Mesterségesen létrehozott gyepek esetében a növénytársítás megtervezett. Így keletkeznek a haszongyepek és a díszgyepek. |
|
| » A közönséges boróka |
| A közönséges boróka hazánkban is elterjedt, igénytelen növény. Sok helyen található száraz vidékeinken és kertjeinkben is. Rendkívül alak gazdag, kertészeti fajtáit előszeretettel ültetik formális és tájképi kertekbe, parkokba. |
|
| » Leandermánia |
| Ha azt szeretné, hogy a leandere bőven virágozzon, ne felejtse el rendszeresen öntözni. Leandereiben télen-nyáron gyönyörködhet, akár a kertben is. |
|
| » A csányi magyar görögdinnye |
| Kertészeti vonatkozásban a csányi dinnye, a horti- és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű, helyi márkás termékek. - Így olvasható a hatvani kistérség bemutatkozó oldalán. |
|
|
| |
| » cikkarchivum |
|
|
