 |
|
|
| Műtrágyázás II. |
| A növények számára a három legnagyobb mennyiségben szükséges tápelem a nitrogén, a foszfor és a kálium. Közülük a nitrogént minden évben többször is pótolnunk kell, mivel a víz a talajból kimossa, a másik kettőt kiskertben elég 2-3 évente, de azért jobb évente. Az egyéb tápelemekkel nem szükséges foglalkoznunk, ha rendszeresen használunk szerves trágyákat vagy kőzetőrleményeket (pl. alginit, riolit).
|
|
Nitrogéntartalmú műtrágyák
A pétisó és az ammóniumnitrát a két leggyakoribb ilyen műtrágyánk. Az utóbbit csak kimondottan meszes talajon érdemes használni, mivel a talajt erősen savanyítja. A pétisó mésztartalma ellensúlyozza ezt a hatását. Hatóanyagtartalmuk általában 24-34% közötti.
Nitrogénműtrágyát általában ne szórjunk ki ősszel, mivel a tavaszi intenzív növekedési időszakig lemosódik a talaj alsóbb rétegeibe! Ezért kb. a harmadát a vetés előtt 1-2 héttel sekélyen munkáljuk be a talajba pl. rotálással. A többit a növénytől függően osszuk el 2-3 részre és a zöld részek gyors növekedésének idején, általában május-júniusban adjuk ki.
|
|
Ősszel a növénymaradványok és a kevésbé érett, almosabb szerves trágya bemunkálásakor adhatunk 1 kg/100m2 nitrogénműtrágyát a lebomlás elősegítésére.
A nitrogén egy határig - ez a talajra és a fajra jellemző - növeli a termésmennyiséget, egy határon túl a káliummal ellentétben rontja a minőséget. A túlzott N-műtrágyázással a gyökérzöldségfélék, saláták NO3-tartalma mérgező szintig emelkedhet.
|
A túl sok nitrogén hátrányai összefoglalóan:
- laza szövetűvé válnak a növények,
- a nagy levélfelület növeli a párologtatást, ezáltal nagy lesz a vízigény (vízpazarlás),
- alacsony szárazanyagtartalom alakul ki, emiatt rossz lesz a tárolhatóság,
- csökken az ellenállóképesség (hő-, fagy-, szárazság-, kórokozók)
- kevesebb íz és aromaanyag képződik,
- késik a virágzás és termésképzés, hosszabb lesz a tenyészidő,
- a talajból kimosódó tápanyag egyrészt elvész, másrészt környezetszennyezést okoz.
Foszfortartalmú műtrágyák
Szinte kizárólag a szuperfoszfát kapható nálunk. Ősszel szántás előtt a szervestrágyával együtt forgassuk be a talajba, de adhatjuk vetés előtt is közvetlenül a sorba, mivel a csírázó növény ezt igényli a legnagyobb mennyiségben. Ez utóbbi esetben egy kis érett trágyával, komposzttal keverjük és kb. 1 dkg-ot szórjunk 1 folyóméterre. (Kicsit kevesebb kálisót is tehetünk a keverékbe.) A foszfor a talajban igen erősen kötődik, míg a nitrogén akár 1 m-t is képes mozogni a tenyészidőben, addig a foszfor max. 5 cm-t egész évben, ezért is fontos a gyökérmélységbe mélyen beszántani és elég évente, sőt még ritkábban kijuttatni. A szuperfoszfát 18%-os hatóanyagtartalmú.
Káliumtartalmú műtrágyák
A kálium kálisó (KCL) és kénsavas káli (káliumszulfát) alakjában kapható a leginkább. A foszfáttrágyákhoz hasonlóan, azokkal együtt az őszi mélyszántással munkáljuk be, mivel szintén jól megkötődik a talajban. Ha elmaradt az őszi kiszórás tavasszal a KCL helyett inkább a kissé drágább káliumszulfátot használjuk, mert sok növény (szamóca, köszméte, málna) érzékeny a klórra. A káliumtartalmú műtrágyák 40-60%-os hatóanyagtartalmúak.
A jó káliumellátás hasznai:
- képes fokozni a növények szárazságtűrését, mivel javítja a vízfelvételt és a vízmegtartó képességet,
- nagy a szerepe a tömeggyarapodásban és a szénhidrátképzésben,
- csökkenti a fagyveszélyt, mintegy ellensúlyozza a nitrogén hatását,
- javítja a tartaléktápanyag-raktározást.
Túlzott adagolása esetén megnő a talaj sókoncentrációja, ami a növény lankadását, száradását idézi elő illetve a gyökér károsodását.
Végül jól jegyezzük meg: bizonyos mennyiség után a műtrágya már nem tápanyag, hanem méreg.
|
|
|
|
 |
| » Som hungarikumok |
| A somból készült finomságok közül a legismertebb a somlekvár. Gyűjtő kőrútjaink során a termést mi is beszerezhetjük, és akár főzve, akár hidegen kavarva készíthetünk lekvárt, mely szépen illik hájastésztába, linzerben, piskótatekercsbe, palacsintába. Ajándéknak sem utolsó. |
 |
| » Iszalag futóbajnokok |
| A gyakran őszig virágzó, támrendszerre futtatott iszalag a virágos falak, emeletes kertek elmaradhatatlan kúszónövénye. |
|
| » Lepkekabóca invázió |
| Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) a kertészeti növények gyorsan terjedő kártevője Magyarországon. 2006-ban már feltűnt a köztereken, és kertekben. Bár a védekezésről számos javaslat született, idén már kiirthatatlannak titulálja a sajtó is. A parlagfűn is megél, ezért máris kikiáltották a parlagfű természetes ellenségének. Ez azonban még korántsem bizonyított. |
|
| » Pázsit, gyep |
| A természetes úton kialakuló növénytársulások eredménye a természetes gyep. Mesterségesen létrehozott gyepek esetében a növénytársítás megtervezett. Így keletkeznek a haszongyepek és a díszgyepek. |
|
| » A közönséges boróka |
| A közönséges boróka hazánkban is elterjedt, igénytelen növény. Sok helyen található száraz vidékeinken és kertjeinkben is. Rendkívül alak gazdag, kertészeti fajtáit előszeretettel ültetik formális és tájképi kertekbe, parkokba. |
|
| » Leandermánia |
| Ha azt szeretné, hogy a leandere bőven virágozzon, ne felejtse el rendszeresen öntözni. Leandereiben télen-nyáron gyönyörködhet, akár a kertben is. |
|
| » A csányi magyar görögdinnye |
| Kertészeti vonatkozásban a csányi dinnye, a horti- és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű, helyi márkás termékek. - Így olvasható a hatvani kistérség bemutatkozó oldalán. |
|
|
| |
| » cikkarchivum |
|
|
