Sorozatunkban röviden végigkövetjük a kertek történelmét egészen napjainkig. Most a kezdetektől a humanizmusig foglalkozunk a kertek kialakulásával és stílusaival. Ókori perzsa és egyiptomi kertek

A legkorábbi kertek az időszámításunk előtti 7.században, Perzsiában létesültek, legalábbis ezekről maradtak fenn dokumentumok. Az ókori kertek a mindenkori vallásgyakorlattal szoros kapcsolatban álltak. A kertek öntözésére Perzsiában és másutt is csatornákból odavezetett víz szolgált.

Egyiptomban messze földön híres volt Amenhotep fáraó palotájának fallal körülvett kertje halasmedencével, gránátalmával, fügével, borszőlővel, virágágyásokkal. Az egyiptomi kertek hivatalos és vallási célú események színterévé vált. Nagy szerepük volt a filozófiai alapokat sem nélkülöző kerttervezés kialakításában. A KÉPEN látható Nílus part háttérben a sivataggal valószínűleg nem sokban különbözik az ókori látképtől.

Ókori görög és római kertek

A középkor tudománya is a görög Theophrastus (372-288 BC) botanikai munkáihoz nyúl vissza. Munkái közül kiemelkedőek a növények életműködésével foglalkozó tanulmányai, felfedezte a növények szexuális szaporodását, mintegy 500 növényfajt írt le. Megteremtette a tudományos növénytermesztés alapjait. Az aténi líceumban tanított, ahová 2000 diák járt. A líceumban létrehozta a világ első botanikuskertjét. Fajokat gyűjtött többek között Nagy Sándor hadjáratai alatt Kisázsiában és Indiában. A görög kerteket már edénybe ültetett növények és gyümölcsösök is gazdagították. A görögök közparkokat is létrehoztak.

Az ókori Római Birodalom idején a botanika fejlődésével egyre több növény díszítette a villák kertjeit. A kertek elmaradhatatlan kellékei a medencék, szökőkutak, szobrok. Az épületekkel körülvett zárt udvarok fő díszítőelemei az oszlopok, a pergolák. Ifjabb Plinius villájának ránk maradt tervrajzai mutatják, hogy a római villák elmaradhatatlan eleme a kert, ahol gyümölcsösök, szőlőültetvények és szórakozásra alkalmas terek is helyet kaptak. Jellemző fái a dió, szil, nyár, rezgőnyár, hárs. Jellemző dísznövényei zömmel vadvirágok, rózsák. A KÉPEN Herculáneum rekonstruált látképe jól szemlélteti az előszerettel épített belső udvarokat, a geometrikus kertépítés elemeit.

Iszlám kertek

Az iszlám kertekben mesterséges zubogók találkoztak egy központi medencében, a paradicsomi állapotokra jellemző négy folyó, a bor, méz, víz, tej megszemélyesítéseként. Az előtörő, és föld alá bújó vizek a sivatagi élőhelyet jelképezik. A víz előbukkanása az életet, eltűnése a halált szimbolizálja. A kertekre az enyhet adó árnyék és a víz csobogása jellemző. Ilyenek a KÉPEN is látható híres Córdoba melleti Medina Azahara, vagy például az újdelhi alkirályi palota.

Középkori kertek Európában

A római örökség megőrzői a középkori kolostorok. A fallal védett kolostorok belső kertjeiben gyümülcsöket, gyógynövényeket, zöldségéféléket termesztettek. A típikus középkori uradalmak jellemzői a házikók, a szénapajták, kertek, ahol a birtokon dolgozó parasztok éltek. Létrejöttek a falvak. Ehhez közel állt az urasági rezidencia. A települést szántóföld, legelő vette körül. A keleti befolyás a keresztes háborúk nyomán éreztette hatását. Újabb változásokat hozott a felfedezések kora. A gyógynövényeket kizárólag orvosi célokra termesztették. Dioscorides görög műveit kiadták a középkori Európában. A kor híres herbalistái: Otto Brunfels, Hieronymus Bock, Leonhard Fuchs, Nicolas Monardes, Conrad Gesner, Gaspard Bauhin, John Gerard. A kódexek ábrázolásaiban a fallal körülkerített kertekben, hortus conclusus, a lugasok és gyeppadok szabadtéri szobákat alkottak. Az árkokkal körülvett gyógynövényes kertek a reneszánsz kertek előfutára.

Reneszánsz - humanista kertek

A felvilágosodás korában felvirágzott a kertészet. A reneszánsz villák köré fényűző kertek épültek. Francesco Colonna 1499-ben írt könyvében, a Hypnerotomachia Poliphili (Poliphilus álma), nagyszerű kertleírást találunk. Küthéra szigetét a szerző ciprusokkal övezett, kör alakú kertként írja le. A kert 20 pergolákkal díszített részből áll, amelyet oszlopos pavilonok választanak el egymástól. Nyírott sövények, bukszusokból álló ágyásszegélyek emelik a kert szépségét. A leírás alapján készült el 1545-ben a páduai egyetemi botanikuskert. Ez időre tehető ugyanis a botanika tudományának kialakulása. Egyik híres botanikus Carolus Clusius, aki népszerűvé tette a tulipán és más hagymás növények termesztését Hollandiában. Botanikuskerteket hoztak létre Páduában kívül, Kewban, Edinburghban, Leidenben. A legtöbb új növény az Újviágból érkezett: vadszőlő, aranyvessző, ámbrafa, ecetfa, virágos som.

Garami Márta

	Link:
		Híres kertek, parkok Európában