|
|
|
|
|
| |
| Egészséges vetőmagból egészséges palánta |
|
|
Magról szaporított és helyrevetett növényeink többségét április vagy május hónapokban vetjük el szabadföldi vizsonyok között. A vetés idejét a növények hőmérsékleti igénye határozza meg: a hidegtűrő sárgarépa, petrezselyem, retek és borsó magjait március végén, április elején szokták vetni, ezt követik a hagyma, uborka, tökfélék magjainak talajba helyezése.
A melegigényesebb paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, zeller magjait meleg helyen üvegházban palántaként nevelik, és csak a tavaszi fagyok elmúltával májusban ültetik ki a szabadba. Az egygnyári virágok többsége is melegigényes, apró magjaikat ezért szabályozott, fűtött helyen nevelik palántaként, és májusban a megerősödött palántákat helyezik ki a virágágyakba.
Palánta dőlés
|
|
A talajba került mag a nedvesség hatására megduzzad, csírázásnak indul. Ha a talaj hőmérséklete a csírázás alatt nem a növény igényének megfelelő, annál hűvösebb, a csírázás elhúzódóvá válik, és a talajban élő kórokozók - elsősorban különböző gombafajok - a legyengült növénykét megtámadják. Hazai viszonyok között az esetek 90 %-ánál a Rhizoctonia solani gombafaj a palántadőlés okozója. A fertőzött csíranövények gyakran még a talajban elpusztulnak, ha sikerül kibújniuk a talajból, a csíranövények szárának tövi része elvékonyodik, és a palánták elfekszenek a talajon.
|
Ezt a betegséget nevezik palántadőlésnek. A palánták 4 leveles kora után fogékonyságuk a palántadőlést okozó kórokozókkal szemben megszűnik. A palántadőlés betegség minden féle növényfaj - zöldség-, dísz-, gyógy- és erdészeti növények - magállományánál felléphet, és azonos tünetet, foltokban elhaló és a talajra dőlő növénykék formájában jelentkezik. Üvegházi és szabadföldben elvetett növényeknél egyaránt károsíthat.
Védekezés
|
Biztosítsuk csírázás alatt az optimális feltételeket
- hőmérsékletet és nedvességet-, a növények dinamikus növekedésével a fogékony szakaszon hamar túl jutnak.
Magvetéshez kórokozó mentes, fertőtlenített talajt használjunk. Talajt kezelhetjük hővel: 95 oC-on kell tartani a felmelegített talajt legalább 30 percig. Üvegházban ezt gőzzel végzik. Kis tételnél, 1-2 virágcserépnél a jól beöntözött talajt háztartási villanysütőben is kezelhetjük azonos paraméterekkel.
|
A magvetéshez használt talajhoz keverhetünk erre a célra engedélyezett TMTD hatóanyagú Pol-Thiuram gombaölőszert még vetés előtt.
Ha a kelő magvetésben jelenik meg a betegség, a talajt a következő gombaölőszerek valamelyikével bő mennyiségű oldattal kell beöntözni áztatás szerűen, víz helyett: Orthocid, Merpan, Captan, Perthiram, Benazol, Benlate.
|
|
A magok csávázásával a mag felületét vonják be a gombaölő szerrel: a maghéjra tapadó szer a talajba került magot megvédi az őt megtámadó kórokozók támadásától. Az árusított zöldségmagvak többségét már csávázva hozzák forgalomba, a felhasználónak ezzel nincs feladata. A vetőmag csomagolásán a fajta neve, termesztési ismertetése mellett a csávázószer neve, kezelés töménysége is fel van tüntetve. A csávázószeres kezelést a magok színéről is fel lehet ismerni: gyakran élénk színűre festik a magokat, hogy ezek kezelése mindenki számára nyilvánvaló legyen, és étkezési célra még véletlenül se használja fel senki. Csávázott magvak vetését csak gumikesztyűben szabad végezni.
|
dr. Némethy Zsuzsanna
novenydoktor@fw.hu |
|
|
|
|
|
|
|
