A hazánkban termesztett és a behozott zöldség- és dísznövény-fajták vetőmagját, törvény és szabvány alapján az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) Vetőmagfelügyeleti Főosztálya minősíti, továbbá a hazai vetőmagtermelést is felügyeli. Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. A fajta- és vetőmag minősítést az OMMI végzi. Ez szavatolja, hogy minden tasakba kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül. Ez védi a fajtának és nemesítőjének hírnevét, és biztonságot ad a termelőnek is. A boltban megvásárolható vetőmagvak dupla csomagolására (két csomag egymásban) jellemző, hogy bontatlanul jól tárolható, esetenként tovább is, mint a feltüntetett szavatossági idő. Mindez természetesen nem igaz a felbontott csomagolásra. A csomagoláson feltüntetett adatok:

bojtocska (Ageratum

Fontos tájékozódni a mag származási helyéről. Amennyiben a származási ország éghajlata eltérő a mienktől, kisebb az esély a mutatós növény fenntartására. Az angolperje nevében is benne van, hogy hűvösebb, csapadékosabb vidékről származik. Ezért gondos odafigyelést kíván. Ha a vásárolt vetőmag származási helye nem Magyarország, feltehetően még kevesebb sikerrel tartható meg. Ugyanakkor sok esetben a magyar magvak használata előnyösebb, még akkor is, ha a magvak esetleg rosszabbul kelnek, mint import társaik. Fólia alatt, télikertben természetesen ez a kritérium nem érvényes. A mag mennyiségének feltüntetése akkor megfelelő, ha súlya helyett a sokkal több információt hordozó darabszámot nevezik meg. Gyakran egy tasak mag 1-2 négyzetméter terület bevetésére elegendő, illetve haszonnövények esetében egy család szükségleteit elégíti ki. Magkatalógusból kikereshető, hogy 1g magnak hány szem felel meg.

Fontos információkat hordoznak a piktogrammok is. Sarokpontjai a vetési, virágzási illetve termés érlelési idő. Ennek feltüntetése híján a kereskedő akkor is értékesítheti a vetőmagot, amikor nincs vetési szezonja. Például az árvácska magot augusztusban ajánlott vetni. A magról szaporításhoz elengedhetetlen a fajtaismeret. Az egyre szélesebb választékban nehéz eligazodni. A magyar nevet feltüntető kerti kankalin elnevezésnek például nincs valódi tartalma. Miután télen kifagy, nem igazán nevezhető kertinek. Ha meg is marad szabadföldben, gyakran deformálódott utódok fejlődnek ki a következő évben.

Hasonlóan megtévesztő a szúnyogűző díszcsalán elnevezés. Egyrészt ez a fajta nem szúnyogűző. További probléma, hogy egynyári levéldísznövényként tűntetik fel, holott inkább szobanövény. Kiültethető ugyan, de rendkívül érzékeny, szélre, napra, csapadékra, csigákra. Ezért inkább palántaként ajánlott megvásárolni, és szobanövényként érdemes nevelni. Egynyári dísznövény például a tátika, de nem árt tudnunk, hogy a következő évben is kihajthat, sőt fásodik is. Ugyancsak megtévesztő a tavaszi sáfrányok elnevezés. Vannak köztük ugyanis kisebb virágú, tömeges fedettséget nyájtó fajták, és nagyvirágúak is. Az elnevezés erre a tulajdonságára nem utal. A szárazkötészeti keverékek magjainak sokasági is megtalálható a piacon. Feltétlenül nézzük meg az összetételét, amit fel kell tűntetni a csomagoláson.

Dr. Komiszár Lajos