Az avokádó különösen népszerű a vegán konyhában, mivel az avokádóban található egészséges zsírokkal teszi lehetővé a vegánok számára problémás vaj és tojás helyettesítését. Ezért az egészségtudatosak gyümölcsének is tartják, de különösen népszerű azok körében, akik harmóniában szeretnének lenni a környezettel és önmagukkal. Az avokádót igazi szuperélelmiszernek tartják olyan összetevőinek köszönhetően, mint a telítetlen zsírsavak, a kálium, számos vitamin és értékes ásványi anyag. A gyümölcsöt mégis sok kritika éri ökológiai lábnyoma miatt.
Érdekes tények az avokádóról
A gyümölcsöt már az aztékok is termesztették Dél-Amerikában. Akkoriban ahuacatlnak nevezték, míg az angol nyelvű világban később a szemölcsös bőre miatt az alligátorkörte nevet kapta.
Nem lenne teljesen helyes, ha AZ avokádóról beszélnénk. Több mint 400 fajtája létezik, a legnagyobbak súlya meghaladhatja a 2 kilót. A nagy kereslet és az ebből adódó tömegtermelés miatt azonban itthon főként két fajtát találunk a szupermarketek polcain: Fuerte és Hass.
Az avokádó hasonlóan a banánhoz, nem a fán érik be, hanem a betakarítás után kezd beérni. Az avokádó érettségének vizsgálatához vegye a kezébe. Ha enyhe nyomásra enged, akkor már fogyasztható. Általában fekete foltok jelzik, hogy a gyümölcs túlérett. A héj színe azonban nem feltétlenül jelzi az érettséget, mivel a Hass fajta héja érés közben fekete lesz, míg a Fuerte gyümölcsök zöldek maradnak.
Egészséges, de problémás
A néhány évvel ezelőtt még ritka luxustermékként ismert avokádó ma már egész évben kapható Magyarországon. Télen például Brazíliából, Chiléből és Spanyolországból, nyáron pedig Dél-Afrikából és Peruból importáljuk. Sokak számára ez olyan természetessé vált, mint a burgonya.
Ez azonban problémás lehet a környezetünk számára, mivel az erős kereslet és az emelkedő árak rendkívül vonzóvá teszik a helyi gazdák számára az avokádótermesztést. Ennek eredményeképpen az avokádóboom illegális erdőirtásokhoz vezet Dél-Amerikában, hogy helyet csináljanak a földeknek. A növényvédő szerek és a kémiai rovarirtó szerek növekvő használata ezekben az országokban az amúgy is értékes és ritka ivóvizet is szennyezi. Ráadásul maga az avokádó hatalmas mennyiségű vizet fogyaszt.
Míg 1 kilogramm paradicsom globális átlagban körülbelül 180 liter vizet igényel, addig egy kilogramm avokádó (körülbelül 2 ½ avokádó) akár 1000 liter vizet is. A hosszú szállítási útvonalak szintén rontják az ökológiai egyensúlyt. Ráadásul az ütések is sokat számítanak ennek a gyümölcsnek, ezért csak jól kipárnázva szállítják, ami viszont több csomagolóanyagot jelent.
A legjobb tudatosan fogyasztani
Az avokádó már azelőtt is nagy népszerűségnek örvendett, hogy a világ feltalálta volna a “szuperétel” szót. A dél-amerikaiak különböző módokon értékelik az avokádót, míg Japánban például szusiba göngyölik. Indonéziában népszerű az alpokat, az avokádóból, barna nyers cukorból és kakaóból készült turmix, Tajvanon és a Fülöp-szigeteken pedig avokádóból, tejből és cukorból készítenek finom desszertet. Vannak, akik egyszerűen csak sóval és egy kis citrommal megspékelve szeretik kanalazni, vagy kenyérre kenve használni. Ha tehát inspirációt keres az avokádó elkészítéséhez, el lesz ámulva a kulináris és globális sokszínűségtől.
Míg 1 kilogramm paradicsom globális átlagban körülbelül 180 liter vizet igényel, addig egy kilogramm avokádó (körülbelül 2 ½ avokádó) akár 1000 liter vizet is.
Ez teljesen rendben van, amíg tisztában vagyunk azzal, hogy az avokádónak milyen utat kell megtennie, hogy eljusson hozzánk. A mértékletes fogyasztásuk és a lehetőleg bio minőség előnyben részesítése lehet az első lépés a helyes irányba. A legjobb, ha nem akkor vásárolunk avokádót, amikor már “fogyasztásra érett”, hanem amikor még nagyon kemény. Otthon egyszerűen hagyhatja őket újságpapírban érni. Ezt a folyamatot még fel is gyorsíthatja egy olyan alma hozzáadásával, amely úgynevezett “érlelőgázt” választ ki. Így az avokádó különleges marad, és nem fogyasztják tömegesen. Tehát a szupergyümölcsök luxusnak vagy csemegének való felfogása ismét nagyban segíti a környezetünket.
