Rózsáságú korallgomba (Ramaria botrytis)

Rózsáságú korallgomba jellemzői

A korallgombák termőteste erősen különbözik a kalapos gombákétól, mert ágas-bogasan elágazó. Egy tőből kiinduló ágai felfelé fokozatosan vékonyodnak, és többszörösen elágaznak. A termőréteg az ágak felületét borítja.

A termőtest töve igen vastag, duzzadt. Színe sárgásfehér, barnássárgás. Ágai kezdetben igen rövidek és sűrűn állók, ezért ekkor a termőtest karfiolszerű. Később az ágak megnyúlnak, bokrosan szétágaznak. Az ágak színe is sárgásfehér, de az ágak hegye pirosas, ezért távolabbról a gomba rózsaszínűnek látszik. Idős korban a pirosas szín kifakulhat, és ekkor az egész gomba világossárgás színű.

Húsa merev, kemény, de törékeny. Fehér színű. Eleinte édeskés, majd végül kesernyés-savanykás ízű, főleg az ágvégeken. Ezért ételkészítéskor szükséges az ágvégeket levágni. Kesernyés íze csökkenthető, ha a gombát leforrázzuk, és a forrázóvizet kiöntjük

Előfordulása

Főleg hegyvidéki lombos erdők, bükkösök talaján, helyenként nagy mennyiségben gyűjthető. Nyáron és ősszel terem.

Hasonló fajok

A korallgombák közismert és egyes vidékeken közkedvelt, gyűjtött gombák. Pedig a fogyasztásuk fokozott óvatosságot igényel. Közülük ugyanis a sárga színű fajok némelyikében több-kevesebb olyan hatóanyag van, amely elfogyasztás esetén kissé hashajtó hatású. Ezért a sárga korallgombák, különösen az elöregedett, átázott példányok fogyasztása nem ajánlott.

A rózsás ágú korallgomba azonban ezektől az esetleg emésztési zavarokat okozó sárga fajoktól megkülönböztethető, nemcsak az ágvégek pirosas színe miatt, hanem a feltűnően duzzadt vastag töve és rövid ágai is jó ismertetőjelei. A többi korallgomba ágai ugyanis a tövükhöz képest sokkal hosszabbak és kanyargósabbak.