Diófa (Juglans)
A diófa zamatos termése szárítva ugyanolyan finom, mint frissen törve.
Diófa jellemzői
Az ezüstszürke kérgű diófa magassága 6-30 méter lehet. Lombja későn hajt ki, levele 20-30 cm hosszúra nő. Minden fán nyílnak porzós és termős virágok. A legfeljebb 10 cm hosszú sárgászöld barkák a hímvirágok, de a nővirágok jelentéktelenek. A dió öntermékenyülő, de egyes fajtáknál a barkák a termős virágok előtt nyílnak. Ilyenkor szükségünk van megfelelő beporzó fajtára.
Sok újabb fajta beporzás nélkül is hoz termést. A diófa csemetéket kora tavasszal ültessük el. Az oltott fák 2-3 év után fordulnak termőre. Fajtától függően szeptemberben vagy októberben érik meg szedésre a dió. Szárítás előtt távolítsuk el a héját. Kezünket védjük kesztyűvel. A szárított dióbél akár egy évnél tovább is eltartható.
Ha a diófacsemeték nem fejlődnek, a törzs töve körül gondosabban irtsuk a gyomokat. Egy réteg fakéreg megakadályozza a gyomosodást.
Minden diófa levele és gyökere termel olyan anyagokat, amelyek gátolják más növények fejlődését. Ha a fa környékén lévő virágokon és zöldségeken észleljük ennek eleit, ültessük át őket a diófától távolabb eső helyre.
Diófa ültetése
Ültetés: márciusban vagy áprilisban.
1. Ássunk a gyökérlabdánál háromszor nagyobb ültetőgödröt.
2. Keverjük össze a földet egy vödör komposzttal. Tegyünk hozzá egy-egy ültetőkanálnyi szerves és ásványi műtrágyát is.
3. Állítsuk a diófát a gödörbe úgy, hogy az oltás helye tenyérnyire a föld felett legyen.
4. Vegyük le a gyökérlabdát védő zsákot. Verjük le a karót a gyökérlabda mellé úgy, hogy ne érjen a koronáig.
5. Töltsük a földet az ültetőgödörbe és tapossuk le. Bőségesen öntözzük meg. Nyolcashurokkal kötözzük a törzset a karóhoz.
A diófa lassan nő. Segítünk a csemetének, ha a tányérról eltávolítjuk a gyomokat.
Diófa gondozása
A bő terméshez a diófa naponta legalább hat óra napsütést igényel. Humuszos, mérsékelten nyirkos talajt igényel. Száraz helyen gyakran és bőségesen öntözzük a gyümölcsét érlelő fát.
Tavasz – trágyázás
Márciusban vagy áprilisban terítsünk szerves tápanyagot a fiatal fák köré, és forgassuk bele a földbe. Sovány talajnál az idősebb fákat is trágyázzuk.
Ősz – szedés
Szeptemberben és októberben gyűjtsük össze a lehullott diót, a maradékot verjük le a fáról. Távolítsuk el a zöld héjat, és meleg helyen szárítsuk a termést. Rendszeresen forgassuk meg.
Késő ősz – a lehullott levelek eltávolítása
Szedés után gereblyézzük össze a lehullott leveleket és héjakat, nehogy kártevők vagy betegségek telepedjenek meg bennük.
A fiatal fákat augusztustól metsszük meg. A metszés helyét kenjük be hegesítő anyaggal.
Kártevők és betegségek
A dió baktériumos feketedése nyirkos helyen lép fel. A héjon barnásfekete, a leveleken barna, többnyire szögletes szélű foltok jelennek meg. A dióbél elrothad és megfeketedik. Mivel növényvédő szerrel nem tudunk védekezni a betegség ellen, kerüljük a nyirkos termőhelyeket.
