A japán naspolya gyümölcstermő növény. Nálunk főként levéldísznövényként tartják, pedig fagymentes helyen teleltetve a naspolyához hasonló gyümölcsöt hoz.
A déli területek növénye
A japán naspolya (Eriobotrya japonica) tulajdonképpeni hazája Közép-kelet Kínában található. Mivel azonban gyümölcstermő növényként nagyobb mennyiségben Japánban termesztik, ezt a nevet kapta.
A földközi-tenger vidékén a kertekben mindenfelé találkozhatunk vele, lédús termése pedig kedvelt gyümölcs. A mi földrajzi szélességünkön dézsás növényként tartják – elsősorban szép lombozata miatt. Latin neve fehéren filces hajtásaira utal, amelyek a fürtvirágzatokat hordozzák. A fiatal növények először egy kb. méter magas törzset nevelnek majd ezután fejlődik ki a gazdagon elágazó korona, amelyet számtalan hosszúkás, felső részén bőrnemű, fonákján pedig nemezes levél alkot.
A mediterrán országok piacain japán naspolyát loquat, nespole vagy misparus néven szinte bárhol találunk. A magok a meleg szobában gyorsan és könnyen kicsíráznak.
Virágzat és termés
Ahol a citromfélék virágoznak és teremnek, ott a japán naspolya tartásával is sikerrel próbálkozhatunk. Ez azt jelenti, hogy nálunk a növény fűthető üvegházban tartható. Az erős és kellemes illatú virágok rozsdabarna virágzatban, a hajtáscsúcson helyezkednek el. A terméseket nyersen vagy megfőzve fogyaszthatjuk.
A szabadban és a lakásban
A japán naspolya ideális dézsás növény, de csak a keményebb fagyok elmúltával, március közepén tegyük ki a szabadba. November közepén újra vigyük be a házba.
A japán naspolya rendkívül dekoratív dézsás növény. A télikertben ugyanolyan jól mutat, mint a lakás bejárata előtt vagy kint az erkélyen, illetve teraszon.
Naspolya ültetése
A japán naspolya aránylag gyorsan nő, különösen ha magról neveljük. Az évek során több méter magasra nőhet, s ez megnehezítheti a teleltetését.
Fiatal növények: A saját nevelésű kis növényeket legjobb, ha először normál méretű, alátéttel rendelkező cserepekbe ültetjük. Ezután minden évben ültessük át őket nagyobb cserepekbe és kötöttebb talajba.
Idősebb példányok: Az évek múlásával a gyökerek egyre több helyet igényelnek. Előbb-utóbb elérkezik az ideje, hogy az agyagcserepet nagyobb méretű fadézsára vagy kerámia edényre cseréljük. A fiatal egyedekhez hasonlóan az idősebb töveket is kötöttebb talajba ültessük.
A növényt március vége és november eleje között nyugodtan tarthatjuk a szabadban. Forró nyári napokon gyakran öntözzük. A nagyobb növényeknek sok tápanyagra van szükségük, ezért ilyenkor kéthetente öntözzük őket szerves trágya hígított levével.
A japán naspolya csak kisebb fagyokat vészel át, ezért novemberben, amikor már talaj menti fagyokra lehet számítani, vigyük be a házba. Tartsuk világos, de hűvös (0-5°C) helyen. Ebben az időszakban keveset öntözzük, de a talaja sose száradjon ki teljesen.
Naspolya szaporítása
A japán naspolyát a legegyszerűbben magvetéssel szaporíthatjuk. Ültessük a magokat föld és homok keverékébe. Február és augusztus között lehet vetni. A dugványok nehezen gyökeresednek. A félfás dugványról történő szaporításhoz a legkedvezőbb időszak a július-augusztus.
Kártevők és betegségek
Kártevők és betegségek csak ritkán támadják meg a növényt. A szabadban tartott példányokat esetenként túl erős napsütés károsítja, ha nem kapnak elég vizet.
A széleken elszáradó levelek, amelyek később le is hullanak a rossz vízellátást jelzik. Kissé lazítsuk fel a talajt. A keményebb fagyok is károsíthatják a növényt.
