Ahogyan az üzletekben bővül az egzotikus gyümölcsök választéka, úgy terjednek el az erkélyeken és teraszokon tartható, hozzájuk tartozó növények is. A hobbikertészek legtöbbjüket magról nevelik.
Datolyaszilva jellemzői
A datolyaszilva (Diospyros kaki) vagy más néven kakiszilva, őshazája Kína és Japán, ma már azonban többfelé haszonnövényként termesztik a szubtrópusi éghajlatú területeken.
Hasznukat akkor élvezzük, amikor ősszel és télen megjelennek a narancsszínű, egzotikus gyümölcsök a boltokban. Frissen ugyanolyan finomka, mint befőttnek eltéve. Ha szerencsénk van, a termésben magokat is találunk – de sajnos nem mindegyikben. Ezekből magunk is nevelhetünk gyümölcsfát.
Érdekes virágok, szép levelek
A japán datolyaszilva viszonylag nagy méretű leveleinek vége kicsúcsosodik. Felszínük cserzett bőrhöz hasonló. Nyáron élénkzöldek, őszre korallszínt öltenek, és ilyenkor különösen megkapó látványt nyújtanak. A június körül megjelenő datolyaszilva virágok tört fehér színű, húsos szirmait gallérként ölelik körül a csészelevelek.
Ahhoz, hogy jó minőségű gyümölcsöket érleljen a kakiszilva-fa, a magról nevelt növényt be kell oltani nemes, bőtermő fajta ágával. Virágzása négy-öt év után várható, ekkor, ha bőséges szüretre vágyunk, érdemes egy ecsetet elővennünk, és besegítenünk a megporzásba: a virágport egyszerűen vigyük át egyik virágról a másikra.
Alma nagyságú gyümölcs
A beporzás után lassanként kifejlődnek a lédús, édes gyümölcsök, amelyek kezdetben élénksárga árnyalatúak, később narancsvörösre változnak. Ha nagyságuk elérte egy nagyobb paradicsom vagy egy kisebb alma méretét, akkor szüretelhetünk. Erre többnyire csak késő ősszel kerülhet sor. Fogyasztani viszont csak akkor lehet, amikor már annyira megpuhult, mint egy túlérett paradicsom.
Gyümölcsérése idején a japán kakiszilva elhullatja lombjának nagy részét. A kopasz ágakon csüngő gyümölcsök sokasága ilyenkor különös látványt nyújt, mintha mesebeli aranyalmák díszítenék a kopár ágakat. Mivel a fa levél nélkül telel át, nyugodtan tarthatjuk sötét helyen. Télen mérsékelten öntözzük.
Datolyaszilva szaporítása
A saját növény nevelésének legnehezebb mozzanata a magok beszerzése, tekintve, hogy a vásárolt gyümölcsökben ritkán van mag. Célszerű közeli rokona, a lótuszszilva (D.lotus) magjait elvetni, és majd annak magoncait beoltani, mert jóval ellenállóbbak és teljesen fagytűrők. A lótuszszilva-fák akadnak az országban több helyütt, de a magokat gyűjtők is kínálják, akiktől nemes oltóágat is be lehet szerezni. Oltásra akkor kerülhet sor, amikor a lótuszszilva-alany szára ceruza vastagságú.
Egzotikus gyümölcsfák magoncainál gyakran előfordul, hogy elrothadnak, és kidőlnek. Ezt csak a legnagyobb tisztaság mellett tudjuk megakadályozni. Először is addig mossuk a magoncokat, amíg a rájuk tapadt gyümölcshústól teljesen megtisztítottuk őket. Ezután szárítsuk meg, és vetésig tartsuk papírtasakban.
A virágföldet is sterilizáljuk, hogy az esetleges kártevőket elpusztítsuk. Ennek legegyszerűbb módja, ha a földet tepsiben szétterítjük, és a sütőben, nyitott ajtónál 50°C-on kb. egy órát gőzöljük. Ezt követően vethetjük bele a magokat, amelyek egyébként hosszú ideig csíraképesek. Nem szükséges, hogy a csírázási hőmérséklet túl magas legyen: 15-20 °C elegendő.
Gondoskodjunk róla, hogy a föld egyenletesen nyirkos legyen. A jól fejlett magoncokat egyenként ültessük cserépbe, és az első évben óvjuk az erősebb fagyoktól.
A japán kakiszilva az évek során szép dézsás fává növekszik, és a többi edényes növényhez hasonlóan tavasztól őszig a teraszon vagy az erkélyen van a helye. Védett fekvésű kertben. Szabadföldbe ültetve a zord teleket is átvészeli.
Datolyaszilva gondozása
A vadon növő japán kakiszilva-fa mérete eléri az almafáét, dézsába ültetve azonban kisebb marad. Nagyon lassan nő.
Virágzás
Június elején jelennek meg a tört fehér virágok. Illatuk nincs. A paradicsomhoz hasonló gyümölcsök csak késő őszre érnek be.
Fény és hőmérséklet
Kora tavasztól tegyük ki a növényt a szabadba, napos helyre. Télen tartsuk hűvösön, akár sötétben is, mert a fa úgyis elhullatja lombját. Védett fekvésű kertekben a szabadban is áttelel, és termést is hoz.
Öntözés és tápanyag
A növekedési időszakban akkor öntözzük, amikor a föld csaknem kiszáradt, de ne öntözzük túl. 2-4 hetente trágyázzuk. Télen keveset öntözzük.
Föld
Tápanyagban gazdag, laza, humuszos földben jól fejlődik. Ahol kötöttebb a talaj, ott homokkal lazítsuk.
