Egyszerű védekezési módszerekkel minimálisra csökkenthetjük a káposztafélékben keletkező kárt.
A kártevők
A káposztalepkék fehéres árnyalatú pillangók, elülső szárnyuk felső sarkában fekete folt látható. Tojásaikat előszeretettel helyezik el a káposztaféléken.
Káposztalepke
A káposztalepke (Pieris brassicae) nagyobb kupacokban a levelek fonákjára rakja sárga tojásait, amelyekből általában tömegesen fekete-sárga hernyók kelnek ki. Ezek egészen az erekig lerághatják a külső leveleket (tarrágás).
Répapillangó
A répapillangó (Pieris rapae) az előző fajjal ellentétben egyesével helyezi el a tojásait. Hernyói zöldes árnyalatúak és nehezebben fedezhetők fel, mert sokszor berágják magukat az éppen záródó fej takarólevelei alá, és később a fejrészbe is behatolnak. Leginkább zöldes színű ürülékük nyomairól ismerhetjük fel őket.
Védekezési módok
Megelőzésképpen ültethetünk a káposzta közé paradicsomot, de paradicsomlevél-kivonattal való rendszeres öntözéssel is védekezhetünk a lepkék ellen.
Mindenképpen ajánlott a rendszeres ellenőrzés, főként a június és szeptember közötti időszakban, mert ekkor jelenik meg a második lepkegeneráció, amely óriási károkat okozhat. Ilyenkor különösen alaposan nézzük át a növényeket, és még idejében távolítsuk el róluk a tojásokat, illetve a hernyókat, és semmisítsük meg őket.
A hernyók ellen pirethrum alapú szerrel vagy Bacillus Thuringiensis alapú készítménnyel védekezhetünk. Ez utóbbi szer baktériumkészítmény, amelynek segítségével a kártevőket biológiai módszerrel semmisíthetjük meg. Rendkívül hatékony a káposztalepke és a káposztamoly ellen, de kevésbé hatásos a bagolylepke hernyói ellen.
Mivel a szer csak a hernyókat pusztítja el, használata a házi kertekben ajánlható. Minden esetben fontos azonban a megfelelő időben történő alkalmazás. Ha a répapillangó hernyói már behatoltak a káposztafejekbe, nem lehet ellenük védekezni.
Érdemes tudni
A káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae) hernyói szintén a káposztaféléket károsíthatják. A szürkésbarna éjjeli pillangó csoportokban rakja le tojásait a levelek fonákjára. Zöldesbarna hernyói kezdetben lyukakat rágnak a levelekbe, később pedig befúrják magukat a fejekbe. A káposztamoly (Plutella xylostella) valamivel ritkábban fordul elő. Apró, sárgászöld hernyói a jellegzetes aknázó rágással okoznak nagy kárt, és csak a levelek alsó és felső bőrszövetét kímélik meg.
