Okra (Abelmoschus esculentus) növény, a házikertek ritkasága
Az okra egy rendkívül népszerű és tápláló zöldség, amely számos konyhában megtalálható világszerte.
Okra jellemzői
Az okra növény (Abelmoschus esculentus) más néven bámia, egy afrikai zöldségnövény, amely a Nílus felső folyása mentén, vadon tenyészik. Kecses formája miatt az angolok hölgyujjnak is nevezik. Észak-Afrikában már évezredek óta termesztik, Amerikába a rabszolgák vitték magukkal, tájainkon még különlegességnek számít.
A vitaminokban gazdag, zöldpaprikára hasonlító zöldségnövény a mályvafélék családjába tartozik. Tetszetős virágának színe a csontfehértől a krémessárgán át a pirosig terjed, középen egy mélyvöröses-lilás torokkal. A töveken növő okratermés 5-8 centiméteres, halványzöld színű, ropogós külső héjú toktermés. Leszedve csak néhány napig tárolható, ezért ajánlott rögtön feldolgozni vagy feldarabolva megszárítani, fagyasztani.
Az apróbb okrának kellemesen zsenge íze van, a nagyobbak keményebbek. A 4-5 cm-nél hosszabb termések szálkásak lehetnek.
Okra termesztése
Nagy hőigényű és gyors növekedésű növény, mi is próbálkozhatunk a termesztéssel. Tőlünk északabbra csak növényházakban termesztik, magvetéssel vagy palántáról szaporítható. Optimális csírázási hőmérséklete 28-32 °C.
Alacsonyabb hőmérséklet esetén a csíranövények lassan fejlődnek. Április elején kell vetni a magját. Lassan csírázik, olykor két hét is eltelik a kelésig. A palántákat a kiültetés előtt 8-10 nappal gyakori szellőztetéssel, fokozatosan szoktatni kell a kinti levegőhöz. Alaposan öntözzük meg, és igyekezzünk minél nagyobb földlabdával kiültetni, 45-55 cm sor- és 35-45 cm-es tőtávolságra, majd locsoljuk meg.
Helyrevetéskor május közepén 50 cm körüli sortávolságra, egymástól 3-4 cm-re szórjuk a magokat. Amikor a növénykének van már 4-5 levele, állítsuk be a tőtávolságot. Fejlődésének első szakaszában sok vizet kíván, ám az öntözővíz okozta talajlehűlés károsan befolyásolja növekedését.
Zsenge terméseit július közepétől nyár végéig szüretelhetjük. Az okra folyamatos, rendszeres betakarítást igényel, terméseit kétnaponta kell leszedni ahhoz, hogy újra teremjen.
Mivel az okra növény önbeporzó, néhány toktermést megtarthatunk magnak a következő évre. Hagyjunk pár toktermést a növényen, és akkor szedjük le azokat, amikor már teljesen érettek, szinte szárazak.
Felhasználása
A felhasználásra szánt termések legyenek hibátlanok, a termés külsején található foltok arra utalhatnak, hogy a zöldség belül már romlik. Felhasználás előtt jól mossuk meg, csumáját vágjuk le. A fiatal terméseket sokféle módon készíthetjük el, a levestől az egytálételeken keresztül a sültekig rengeteg étel alapanyaga lehet.
Az erősebb fűszerezést is elviseli, vegetáriánusok étrendjét tehetjük vele változatossá. Afrikában lecsóhoz hasonló ételt készítenek belőle, a bolgárok levesnek fogyasztják. Mivel a feldarabolt okra nyálkás anyagot bocsát ki, leveseket és ragukat sűríthetünk be a hozzáadásával. Ha nem akarjuk, hogy a sűrű anyag kiváljon az okrából, felhasználás előtt áztassuk citromos vagy ecetes vízbe, vagy adjunk a főzőlevéhez néhány csepp citromot, illetve ecetet. Párolva és sütve, salátaként vagy húspótlóként ehetjük.
Az okrát megmosás nélkül, papírzacskóban, hűvös helyen érdemes tárolni. Ha le szeretnénk fagyasztani, megtisztítás után dobjuk néhány percre forró vízbe, majd ezután tegyük a fagyasztóba.
Tápértéke
Vitaminban gazdag zöldség, folsavat, B-, C- és K-vitamint tartalmaz, valamint magnéziumot, kalciumot, káliumot és cinket. Nagyon magas a rosttartalma, ennek köszönhetően segíti az emésztést, biztosítja az egészséges bél-mozgásokat. Azoknak, akik hajlamosak a székrekedésre, különösen ajánlott. Rosttartalmának köszönhetően a cukorbetegség megelőzésében is segíthet, és a koleszterinszint csökkentésében is szerepet játszhat.
