A jukka (yucca), pálmaliliom gondozása, szaporítása és betegségei

Az egzotikus megjelenésű jukka, vagy más néven pálmaliliom, könnyen kezelhető szobai méretű levélüstökös fácskák népszerűsége több évtizede töretlen idehaza. Elsősporban dracénából és jukkából nevelik ezeket.

A jukka pálma bemutatása

A jukka (yucca) az USA, Mexikó és a karib-tengeri szigetvilág száraz területei őshonos, és az agávafélék családjába (Agavaceae) tartozik.

A jukkának két különböző típusa van: a törzses jukka és a törzs nélküli jukka. A törzses jukkának erős, fás szára van, amelyből kettő vagy ennél több zöld, húsos rozetta fejlődik ki. A boltokban különböző nagyságú példányok kaphatók.

Törzses jukka. Egyszerű, merész formával és hosszú, hegyes leveleivel majdnem olyan, mint egy modern szobor, ezért legjobban akkor mutat, ha egy földig érő ablak elé helyezzük.

A törzs nélküli jukkának nincs törzse és csak egyetlen rozettából áll. A levél nélküli “törzseket” általában Dél-Amerikából importálják és levélrozetták képzésére serkentik. A törzs nélküli jukka egyszerű levélrozetta, amelyet a törzstől való levágása után nevelnek önálló növénnyé.

A jukka levelei: Igen hosszú keskeny vagy széles kard alakú, kihegyesedő, gyakran lekonyuló levelei bőrneműek, merevek és a kiszáradás ellen viaszos bevonat védi őket; közép- vagy sötétzöld, néhány tarka  lombú fajtája is létezik; a Yucca aloifolia (tőrlevelű pálmaliliom) keskeny és kicsúcsosodó levelei fűrészes szélűek, a yucca elephantipes (Guatemalai pálmaliliom) valamivel szélesebb leveleket fejleszt.

Habitus: örökzöld, cserjés vagy fatermetű növények; a Yucca aloifolia esetében a többnyire el nem ágazó vastag, kérges törzset a kívánt magasságban elfűrészelhetjük; a tömött, rozettaszerű levélüstökök a törzs csúcsi részén lévő rügyekből hajtanak ki, és idővel megnyúlnak; a yucca gloriosa esetében gyakran nem képződik törzs, illetve igen alacsony marad.

A jukka ápolása, igényei

Egész évben teljes napsütést igénylő növények, nyáron lehetőleg a szabadban tartsuk őket meleg helyen; télen a  hűvösebb körülmények (5-10 °C) ideálisak számukra, de a melegebb helyet is elviselik.

Nyáron egyenletesen tartsuk őket enyhén nedvesen, de a túlzott vízellátást mindenképpen kerüljük, különben húsos gyökereik könnyen rothadásnak indulnak; télen hűvös helyen csak ritkán öntözzük; nyáron elegendő 3-4 hetente tápoldatozni, a levelekről távolítsuk el a port; lehetőleg magas és biztos állású edényt válasszunk, különösen idősebb, magas példányoknak; a radikális visszametszést is elviselik, a metszfelületeket a gombák megtelepedésének elkerülése érdekében a szakboltokban kapható sebzárószerrel kezeljük.

Levegő páratartalom: a jukkának (yucca) nem árt a száraz levegő, de ha meleg helyiségben tartjuk, ajánlatos a gyakori vízzel való permetezés, mert a növény száraz levegőben ki van téve a takácsatkák általi fertőzésnek.

A jukkának nem árt a száraz levegő, meleg időszakban azonban hálás a fürdetésért, amellyel a fertőzés ellen is védekezünk.

Átültetés: Tavasszal, ha a gyökerek már kitöltik a cserepet, ültessük a növényt laza, tőzeg alapú földbe. A jobb stabilitás érdekében ajánlatos agyagcserepet használni.

A jukka (yucca) szaporítása

Fejdugványokkal vagy legalább 10 cm hosszú törzsdarabok meggyökereztetésével; ez utóbbi esetben figyeljünk a helyes növekedési irányra, és a gyökereztetéshez biztosítsunk 22-26 °C-os közeget.