A lándzsalevél (Rhoeo spathacea) gondozása, szaporítása

Sokan meglepődnek, mikor azt olvassák, hogy a lándzsalevél (Rhoeo spathacea) nem a broméliák és a dracénák, hanem a pletykák rokona. Újabb tudományos neve (Tradescantia spathacea) is erre vall.

A lándzsalevél (Rhoeo spathacea) más elnevezéssel “Mózes bölcsője” valószínűleg Közép-Amerikából származik. Ebben a botanikusok sem biztosak, mert a növény elvadulva mindenütt felbukkan a trópusokon.

A kertészek a szépen színezett levelei miatt kezdték el termeszteni. A vad alaknál a 25-30 cm hosszú, lándzsa alakú levél a színén zöld, a fonákján liláspiros. A ‘Variegata’ (`Vittatá’-nak is nevezett) fajta levelein felül még sárga hosszanti csíkok is húzódnak. Az apró fehér virágok május végétől júliusig csoportosan bújnak elő a sajátos, csónak alakú fellevelek közül. (Meleg helyen már korábban is virágzik!)

A lándzsalevél (Rhoeo spathacea) új tudományos neve Tradescantia spathacea

A lándzsalevél környezeti igényei

Világos vagy félárnyékos helyet kíván. A közvetlen napfényt nem viseli el, árnyékban viszont a levél elveszti szép színeit. Egész évben a szobameleget kedveli, télen 18 °C alá ne csökkenjen a hőmérséklet. Talaj: tőzeg alapú földkeverék, pl. “B” virágföldet. Langyos, lágy vízzel tartsuk állandóan nyirkosan a talaját. A pangó vizet és a gyökérlabda lehűlését egyaránt megsínyli. Tápanyagellátás: tavasszal és nyáron kéthetenként, egyébként havonta egyszer tápoldatozzuk. Átültetés: évenként. Szaporítás: a nagyobb sarjak leválasztásával, fejdugvánnyal vagy magvetéssel könnyen szaporíthatjuk.

Kártevők és betegségek

Nagyon száraz levegőn a levelek csúcsa megbarnul, továbbá pajzstetvek károsítják a növényt.