Savanykás piszke, zamatos egres

Napjainkban egyre kevesebben fogyasztják ezt a méltatlanul mellőzött, soknevű, ám rendkívül értékes kis gyümölcsöt.

Egres/köszméte jellemzői

Eurázsiai elterjedésű faj, nemesítését csak a XVI. században kezdték. Különösen Angliában volt népszerű, ahol 1810-ben már többféle nemesített fajtáját tartották számon.

Fajtájától függően gyümölcse lehet zöld vagy pirosas, szőrös vagy csupasz, savanyú vagy édeskés. Hosszú ideig megmarad a bokron anélkül, hogy a termés minősége romlana, szüretelhetjük szakaszosan, mindig csak a teljesen érett szemeket leszedve.

Tájegységtől függően nevezik még egresnek, piszkének vagy büszkének, hivatalos neve azonban Ribes uva-crispa, azaz köszméte.

A köszméte 50-150 centiméter magas, sűrű ágrendszerű, lombhullató cserje. Szúrós vesszői szürkésbarna színűek, az 1-2 centiméter hosszú tövisek közvetlenül a levelek alatt erednek a száron.

Levelei szabálytalanul csipkézettek, apró virágait áprilisban hozza. Termése 8-15 milliméter hosszú, gömbölyű vagy ovális lédús álbogyó, amelyben 40-50 darab feketésbarna mag található. Rendszerint félérett állapotban szüretelik, bár ilyenkor az íze savanykás, viszont kitűnő mártás, kompót, dzsem és gyümölcslé készíthető belőle. Friss fogyasztásra a teljesen érett termés a legjobb, gyümölcse ilyenkor áttetsző és zamatos.

Emésztést serkentő hatása miatt szívesen adják főtt és sült húsok mellé köretként. Az éretlen gyümölcs jól fagyasztható, így a téli időszakra is elrakható. A belőle készített hideg gyümölcsleves vagy mártás, különösen nyáron, frissen üdítő, de télen is változatosabbá teheti az étrendünket.

Köszméte gondozása, nevelése

A köszméte nem tartozik az igényes gyümölcsök közé, a téli fagyokat jól bírja, a nagy meleget viszont kevésbé. Ültethető gyümölcsfák közé is félárnyékba.

Talajok közül a tápanyagban gazdag, jó vízellátású, savanyú kémhatású talajokat kedveli. Ha rossz minőségű a talaj, ültetés előtt javítsuk fel jó szerkezetű, tápanyagban gazdag földdel, majd ássunk egy kb. 60 cm mély gödröt. A gödör aljába terítsünk el egy réteg istállótrágyát, amire szórjunk egy vékony réteg földet, majd állítsuk bele a köszmétebokrot, -fácskát. Ha végeztünk a talaj visszatöltésével, öntözzük meg alaposan.

Köszméte metszése

Ahhoz, hogy a köszméte bőségesen teremjen, elengedhetetlenül fontos a tavaszi metszés. A helyes metszés főleg ritkításból áll, ezzel a bokor közepét szellőssé, a napfény számára átjárhatóvá tesszük, kivágjuk a száraz, elöregedett, betegség támadta vagy egymást keresztező ágakat.

A növényeket a tél végén vagy kora tavasszal kell metszeni, amikor nyugalmi állapotban vannak. A támasztékot igénylő köszmétefácska egyszerűbben nevelhető, mint a bokros növekedésű változat.

Köszméte szaporítása

A lehajló ágak a földre kerülve könnyen meggyökeresednek. Válasszunk ki egy a bokor szélén lévő kb. 40 cm-es hajtást, ássunk alatta egy 20 cm-es árkot, majd hajtsuk bele a kiválasztott hajtást, esetleg kampóval rögzítsük. őszre a vessző meggyökeresedik.

A felszedés előtt metszőollóval válasszuk le az anyanövényről a meggyökeresedett vesszőt, majd ásóval termeljük ki.

Egres/köszméte élettani hatásai

Köszmétét fogyasztani nagyon is érdemes, hiszen értékes beltartalmú, vitaminokban gazdag gyümölcs. Ásványi anyagai közül a legfontosabbak a kálium, a kalcium és a foszfor. A nyomelemek közül a legnagyobb mennyiségben szilíciumot tartalmaz, amely erősíti a kötőszöveteket, a körmöt és a hajat, valamint az érrendszer működését is. Szervezetünk számára további fontos elemeket tartalmaz: citromsavat, gyümölcs- és szőlőcukrot.

Kutatások szerint pektintartalma azonos az almáéval. A pektin kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet, továbbá a bélbe jutva jótékony védőréteget képez a nyálkahártyán.

Természetgyógyászok lázzal, gyulladással együtt járó betegségek esetén különösen ajánlják hűsítő hatású szörpjét. Segíti a szív és az idegek működését, a víz kiürülését a szervezetből. Kedvezően befolyásolja a hormonok termelését, ezen kívül az egészséges haj és bőr őre. Kiváló diétás gyümölcs, hiszen 100 g körülbelül 40 kalóriát tartalmaz, azonban a gyümölcs nagyobb mennyiségben való fogyasztása hasmenést okozhat.