Fokföldi ólomvirág (Plumbago auriculata) gondozása

Ezt a világoskék virágú, takaros cserjét olykor egynyáriként erkélyládák vagy virágágyak beültetésére is használják. Gondos ápolással, dézsás növényként azonban több éven keresztül megtarthatjuk.

Hazájában, Dél-Afrikában átlagosan eléri a 2 m magasságot. A mi szélességünkön valamivel kisebb marad. Kezdetben felálló szárai később meghajlanak és támaszt keresnek.

Ápolás, öntözés, szaporítás

Miként a legtöbb dézsás növényt, az ólomvirágot is hűvös, világos helyen és csaknem szárazon teleltetjük. Mielőtt a növények bekerülnek a házba, hajtásaikat fele hosszúságúra vágjuk vissza! Áprilistól valamivel melegebb helyiségbe kerülhetnek, ahol már részben felkészülnek az elkövetkező nyárra. A szabadba csak a késő tavaszi fagyok után vihetjük ki. Legcélszerűbb, ha védett déli fal elé állítjuk őket.

Tavasszal és nyáron bőségesen öntözzük és kéthetenként tápoldatozzuk a növényeket. Átültetés: tavasszal, jó táp-anyagtartalmú, tőzeg alapú földkeverékbe B típusú virágföldbe. . A világos helyen való teleltetéssel és a rendszeres tápoldatozással megelőzhetjük a levéltetvek jelentkezését. Felhasználás: a fokföldi ólomvirág kúszónövényként rácson vezetve szépen mutat, de falak takarására is használhatjuk. Csinos, koronás fácskává is szokták nevelni.