Futómuskátli (Pelargonium peltatum) ültetése, gondozása

A szép, rózsaszín vagy piros virágok dús ernyőben helyezkednek el a borostyánszerű, bordázott levelek között. Virágokban gazdag növény, ezért jól mutat ámpolnában, dézsában és virágládában is.

Futómuskátli jellemzői

A futómuskátlit (Pelargonium peltatum) nyár elején sok helyen kínálják. Elsősorban évelő, erkélyre való növényként kedvelt, mivel gondozása viszonylag egyszerű, teleltetése sem olyan bonyolult, ezenkívül sokféleképpen felhasználható. Hosszú hajtásai miatt a kertbe talajtakaró növénynek is ültethetjük, de támaszték mellé is felköthetjük. Leginkább az erkélyeken láthatjuk, de szobanövényként is nagyon szép.

Sok nemesített faj

Az eredeti futómuskátlit manapság már csak ritkán lehet látni, inkább a sokféle hibriddel találkozhatunk, amelyek a keresztezések eredményeképpen jöttek létre. Ezek azonban az eredeti fajtól sem külsőleg, se pedig alkalmazási területüket tekintve nem különböznek, csak sokkal ellenállóbbak lettek.

Futómuskátli
Az erkélyládába úgy ültessük a be a futómuskátlit, hogy a hosszú hajtások minden nehézség nélkül előre tudjanak hajolni. A futómuskátli mögé ültessünk felálló (bokros) növekedésű hagyományos muskátlit.

Levelei a borostyánra emlékeztetnek

A futómuskátli ötös osztású, sötét rajzolatú levelei kicsit a borostyán leveleire emlékeztetnek. A virágszárakon mindig több virág ül. Ezek a fajtától függően lehetnek szimplák vagy duplák. A virágok színskálája a gyakran előforduló rózsaszíntől a ritkábban látható liláig terjed. A piros szirmú fajok virágán található fehér rajzolat különösen dekoratív. Az elmúlt évtizedben az ‘Ametyst‘ és ‘Cascade‘ fajták váltak ismerté.

Főbb jellemzők

Tudományos név:

Pelargonium peltatum

Virág szín:

Bíbor, rózsaszín, piros, lila, fehér és kétszínű színváltozatokban virágzik.

Virágzási idő:

Májustól októberig.

Magaság:

30-70 cm, erősen bokros, lecsüngő.

Fény:

Napos.

Talaj:

Vízáteresztő, homokos-humuszos, friss.

Alkalmazás:

Nagyon népszerű, hosszan virágzó növény, ládákban és virágcserepekben nevelhető.

Átteleltetés:

Legalább 3°C-on, világos helyen, száraz körülmények között. Bővebben a teleltetésről.

A futómuskátli szinte mindenhova jól illik, ahol a növények fejlődésének feltételei adottak: akaszthatjuk a falra, tehetjük tálba, ámpolnába, erkélyládába vagy magas vödörbe is ültethetjük, amelyből hajtásai lelóghatnak.

Futómuskátli gondozása

A futó muskátli lelógó ágai ötös osztású, pajzs alakú levelekkel díszítettek. A hajtások egészen hosszúra is megnőhetnek, különösen, ha van elegendő helyük. A szép, általában rózsaszín vagy pirosas, lilás virágok ernyőben helyezkednek el a hosszú virágszáron. Nincs különösebb illatuk. Szinte minden levegős helyen jól érzi magát, de a legszebben a napon virágzik. Ha a szobában tartjuk, tegyük világos ablakba. Nyáron még a hőséget is elviseli, ha bőségesen öntözzük. Télen a 10-15 °C az ideális számára.

Öntözés, tápanyag, metszés

A futó muskátli “éhes” növény, nyáron sok vizet és tápoldatot igényel. Ha a földje esetleg átmenetileg kiszáradna azt is elviseli minden károsodás nélkül. Télen a növény kevesebb vízzel is beéri, tápanyag utánpótlást pedig egyáltalán nem igényel.

Kötött, tápanyagokban gazdag földbe ültessük. A dugványoknak a tőzeg-korpa-keverék kiválóan megfelel. Átültetnünk csak akkor kell, ha a cserép tavasszal már kicsinek bizonyul. Ha a hajtások túl nagyra nőttek, és emiatt az átteleltetésnél túl szűk lenne számukra a hely, rövidítsük meg őket. Ősszel a levágott hajtáscsúcsokat rögtön felhasználhatjuk dugványoknak is.

Futómuskátli függőkosárban
A szabadon lelógó virágos ágak a legszebbek.

Futómuskátli szaporítása

A futómuskátlit többféleképpen szaporíthatjuk. A szaküzletekben vásárolhatunk magokat, bár a magról való szaporítás esetében soha nem lehetünk biztosak benne, hogy valóban az anyanövény fajtájával megegyező növényt tudunk nevelni, ugyanis a megtermékenyítés során mindig lehetnek váratlan hibák. Ezt a veszélyt a dugványról való szaporítással teljesen kiküszöbölhetjük.

Szaporítás tavasszal vagy ősszel

Dugványnak való hajtásokat a növekedési időszak elején vagy végén szedhetünk a tövekről. A legjobb eredményre azonban az augusztusban vagy szeptemberben szedett dugványoknál számíthatunk. Ősszel ugyanis teljesen “automatikusan” képződnek a növényeken dugványnak való hajtások.

Csak törjük le

Annak érdekében, hogy elkerüljük a fertőzést, amit egy szennyezett szerszámmal okozhatunk, ne vágjuk, hanem egész egyszerűen törjük le a dugványokat (8-10 cm hosszú hajtáscsúcsokat). Ezt követően ültessünk egy cserépbe 2-3 darabot. A gyökérképződésig a cserepet tartsuk meleg, világos helyen. A gyökerek megjelenését követően a növénykéket 10-15 °C-os, világos helyiségben teleltessük.