A gránátalma egy bokros cserje, amely 3-6 méter magasra is megnőhet és szélessége a 2-2,5 métert is elérheti. Kialakítható egytörzsű kis fának, vagy nevelhető több törzsű bokros növénynek is. Virágai, melyek a rózsaszíntől a narancsvörösig terjedő árnyalatokban pompáznak, tavasztól nyárig nyílnak.
Gránátalma jellemzői
Az érett gránátalma gyümölcsök átmérője átlagosan 5-13 centiméter, és nyár közepétől őszig tart a beérésük. A gyümölcs héja kemény, kérges, barnás-sárga vagy mélyvörös színű. A gyümölcs belsejében a rengeteg szem papírvékonyságú hártyákkal elválasztott rekeszekben csoportosul, a szemek belseje pedig a mag körül lédús gyümölcshússal van tele, amelynek édes, fanyarkás íze van. A gránátalma levével érdemes vigyázni, mert nemcsak a kezünk lesz tőle piros és ragacsos, de a ruhánkon is piros foltot hagy.
A növény termesztéséhez jó vízelvezetésű talajra van szükség, a mélyen agyagos talaj a legjobb, de jól terem a homokos vagy vályogos talajban is. Optimális, ha a talaj pH-értéke 5,5-7,5 között van. A gránátalma növényt teljes napsütésben lévő, széltől védett helyen érdemes nevelni, mert a hő összegyűjtése által a gyümölcs édesebb lesz.
A gránátalma önporzó. Amennyiben a rendelkezésre álló tér megengedi, neveljünk két vagy több gránátalma növényt, mivel a keresztporzás növelheti a terméshozamot.
Hol terem a gránátalma?
A gránátalma legjobban a forró, száraz területeken nő. Irántól a Himalája észak-indiai részéig őshonos, és általában a mediterrán éghajlatú régiókban termesztik. Hűvösebb régiókban a gránátalmát üvegházban kell termeszteni, ahol a minimum hőmérséklet nem süllyed 10 °C alá.
A gránátalma ültetése
A gránátalmát csupasz gyökérrel, zsákvászonba csavart gyökérlabdával, vagy konténerben előnevelve is meg lehet vásárolni. A csupasz gyökérzetű növényeket tavasszal ültessük az utolsó fagyok elmúlta után, de még mielőtt a növények felébrednének téli nyugalmi állapotukból. A gyökérlabdás növényeket szintén tavasszal a legérdemesebb kiültetni. A konténerben termesztett gránátalmát azonban az év során bármikor el lehet ültetni, azonban kerüljük a forró, száraz időben történő ültetést.
Szabadtéren a gránátalma növényeket egymástól legalább 4-5 méterre érdemes ültetni. Bokorként nevelve a növény 3-4 méter magasra és szélesre nőhet. A növényt egyetlen törzsre metszve is lehet nevelni, ekkor kis faként 6 méter magasra is megnőhet, de metszéssel kordában tartva alacsonyabbra, 3-3,5 méteresre vagy még alacsonyabbra, és szélesebbre is lehet formázni.
Az ültetési helyet teljesen napsütéses és széltől védett helyen készítsük elő, és dolgozzunk a talajba jól rothadt komposztot vagy érett trágyát.
Ássunk egy lyukat, amely másfélszer olyan mély és kétszer olyan széles, mint a növény gyökérzete. Szórjunk kis mennyiségű általános műtrágyát a lyuk aljára, majd helyezzük a növényt a lyukba úgy, hogy a törzsön lévő föld által okozott elszíneződés egy szintben legyen a talaj felszínével.
Gyökérlabdás növény esetében az ültetés előtt távolítsuk el az összes zsineget és zsákvászont a gyökérlabdáról. A gyökereket terítsük szét minden irányba.
Töltsük fel a lyukat fele mennyiségű eredeti talajjal és fele mennyiségű érett komposzttal vagy szerves földkeverékkel, és győződjünk meg róla, hogy a gyökerek között nem maradt légbuborék a talajban.
Nedvesítsük meg a talajt és alakítsunk ki egy sekély kis talajmedencét a visszatemetett lyuk körül, amely az öntözéskor megtartja a vizet. Ültetés után alaposan öntözzünk meg a növényt magas foszfortartalmú folyékony műtrágyával.
Gránátalma nevelése konténerben
A gránátalma nem csak szabadban, de legalább 45 centiméter mély és ugyanilyen széles, vagy ennél nagyobb konténerben is nevelhető. Ültessük a növényt cserepes növények számára vásárolható szerves földkeverékbe. Tartsuk a talajt egyenletesen nedvesen, de ne vizesen. A konténerben nevelt gránátalmát magasabb káliumtartalmú általános műtrágyával trágyázzuk. Két év után ültessük át a növényt egy nagyobb, legalább 60 centiméter mély és ugyanilyen széles, vagy ennél nagyobb konténerbe. Amennyiben nem cseréljük le a konténert, úgy elképzelhető, hogy vissza kell vágnunk a növény gyökereit, hogy kényelmesen elférjenek addigi helyükön is.
Ahhoz, hogy a gránátalma növény alacsony maradjon, minden télen le kell metszenünk a tetejét és a gyökereit, de vannak kifejezetten konténerben való nevelésre nemesített fajták is, amelyek törpe, bokorméretű gránátalma növények.
Gránátalma metszése
A gránátalma növényt nevelhetjük egyetlen törzsre, amennyiben ki tudunk választani egyetlen egyenes szárat, amely nem ível és nem hajlik semelyik irányba. Kössük ezt a szárat egy, a növény földjébe szúrt karóhoz. Távolítsuk el róla az összes hajtást, amint megjelennek. A második és a harmadik évben válasszunk ki néhány jó helyen elhelyezkedő oldalsó hajtást, hogy ezek tovább növekedhessenek oldalsó ágakként.
A gránátalma többtörzsű cserjévé is alakítható, amennyiben öt vagy hat hajtást hagyunk tartósan törzzsé fejlődni. Miután ezeket a hajtásokat kiválasztottuk, az újabb hajtásokat metsszük le, amint azok megjelennek. A többtörzsű gránátalma növények hamarabb teremnek, mint az egytörzsű növények, és nagyobb az esélyük a fagykárok túlélésére is.
Az ütetés utáni első télen a gránátalma növény ágait mintegy 40 százalékos mértékben metsszük vissza. A rákövetkező években elég évente egyszer enyhén visszametsszeni az ágakat, hogy ösztönözzük az új gyümölcsök növekedését. A virágok és gyümölcsök a növény két- vagy hároméves korában jelennek meg rövid szárakon, elsősorban az ágak külső felén. Távolítsuk el a nemkívánatos vagy egyenetlenül növő ágakat, és ritkítsuk meg a zsúfoltabb területeket, valamint távolítsuk el az új hajtásokat, hacsak nem egy korábbi, de sérült ágat szeretnénk pótolni egy új hajtás által.
A gránátalma gondozása
A gránátalma nem igényel sok műtrágyázást, de minden tavasszal szórjunk néhány centiméternyi érett komposztot vagy trágyát a növények töve köré. Az eső és az öntözés ezután a tápanyagokat mélyen a talajba juttatja. A vegetációs időszakban kéthetente öntözzük meg a növényünket komposztteával vagy híg oldatú hal emulzióval.
A túl sok nitrogénes műtrágya a gyümölcstermés csökkenését eredményezheti, így azzal ajánlatos óvatosan bánni. A növény talaját tartsuk egyenletesen nedvesen, különösen a betakarítás közeledtével, mivel a talaj egyenletes nedvességtartalma csökkenti a hajlamot a gyümölcs héjának meghasadására.
A gránátalma betakarítása és tárolása
A gránátalma gyümölcse akkor érett meg, amikor a héja teljesen élénkvörös vagy sárgásbarna színű. Ha a gyümölcsöt enyhén megnyomva a benne lévő szemek repedését halljuk, akkor készen áll a leszedésre. Az érett gyümölcsöt ollóval vágjuk le a száráról. A betakarítás nyár közepétől őszig tarthat. Ha a gyümölcs a beérése után is a fán marad, héja felhasad.
A gránátalma több hétig tárolható szobahőmérsékleten, a héja azonban besötétül a fáról való leszedése után. Lefagyasztva a gyümölcs több hónapig is tárolható. A gránátalma gyümölcs íze a fa életkorának előrehaladtával javul, a magok pedig puhábbak és könnyebben ehetők lesznek.
A gránátalma szaporítása
A gránátalma magjai könnyen csíráznak, de ritkán szaporítják magról a növényt. Könnyebben lehet dugványról szaporítani, amihez használjunk 20-25 centiméter hosszú, 0,5-1 centiméter átmérőjű ágat, amelyet tél végén vágunk le az előző tenyészidőszakban kifejlődött hajtások közül. A gyökeresedés akár két évet is igénybe vehet.
A gránátalma kórokozói és kártevői
A gránátalmát ritkán támadják meg kártevők vagy betegségek. Alkalmanként ellenőrizzük a növény leveleit, hogy nincsenek-e rajta atkák vagy sodrómolyfélék. Amennyiben találunk ilyen kártevőket, fújjuk le őket rovarölő szappannal vagy kertészeti olajjal.
