Kála (Zantedeschia aethiopica) gondozása, teleltetése

A kála, ez az Afrika trópusi területein honos mocsári növény, már nagymamáink idejében is kedvelt szobai dísznövény volt. Nagyméretű, tetszetős virágai tölcsér alakúak.

Már nagymamáink idejében is szívesen kötötték csokorba a  kála (Zantedeschia aethiopica)  feltűnő szépségű virágait. Akkoriban — és még ma is — különböző kertészetek foglalkoztak nemesítésével. Ennek során új, alacsony fajtákat is előállítottak, amelyek cserépben kiválóan nevelhetők.

Mocsári növény

A csak néhány faj által képviselt Zantedeschia nemzetség a kontyvirágfélék családjába tartozik. A Z. aethiopica, vagyis a fehér tölcsérvirág vadon nedves, fagymentes helyen él.

Sok levél, sok virág

A fehér virágú kála virágzását sem a nappalok hosszúsága, sem a hőmérséklet nem befolyásolja. A virág kifejlődéséhez mindössze három jól fejlett levélre van szükség. Minél több levél fejlődik, annál több virágra számíthatunk. Ennek érdekében a növekedési időszakban bőségesen öntözzük, és adjunk neki rendszeresen tápoldatot is.

Nyugalmi időszak

A tavaszi elvirágzást követően veszi kezdetét a növény nyugalmi időszaka. A levelek erőteljesen visszafejlődnek. Tartsuk a töveket napos, meleg helyen, és a földlabdát hagyjuk kiszáradni. Nyáron cserépbe ültetve a szabadban is tarthatjuk, amikor is erőt gyűjt a következő virágzáshoz. Július végétől fokozatosan kezdjük meg ismét az öntözést.

Kála fajok

A fehér tölcsérvirág márciustól májusig virágzik. A magkereskedések ősszel és tavasszal a következő három további faj gumóit is kínálják:

  • a sárga virágú aranysárga tölcsérvirág (Z. elliottiana),
  • a halványsárga virágokat hozó pettyes tölcsér- virág (Z. albo-maculata) és
  • a rózsaszínes, vöröses fellevelű piros tölcsér- virág (Z. rehmannii).

TIPP: A kála nagy levelein keresztül sok vizet párologtat, ezért állítsuk a cserepet a növény növekedési időszakában vízzel teli alátétbe.

A fellevél csúcsa gyakran zöldes árnyalatú. A virág kellemes illatú.

A kála igényei, gondozása

A kála fajokat két nagy csoportba sorolhatjuk. Megkülönböztetjük a nagyméretű, erős növekedésű, vágott virágnak termesztett és a kisebb, tömöttebb, cserépben való tartásra alkalmasabb fajtákat. Ez utóbbiak csak 80 cm magasra nőnek.

Kála virág

A tulajdonképpeni virág egy hosszú száron ülő keskeny, sárga torzsavirágzat, amelyet egy óriási. legtöbbször fehér színű, felső oldalán nyitott, aszimmetrikus tölcsérhez hasonló buroklevél zár körbe. A kellemes illatú virágokat vázába is tehetjük.

Fény és hőmérséklet

Ha azt szeretnénk, hogy növényünk sok virágot hozzon, biztosítsunk neki nagyon világos helyet. Nyáron a szabadban is tarthatjuk. Szeptembertől decemberig hűvös, 10 C hőmérsékletű helyet igényel. Virágzáskor a 15 C ideális számára.

Öntözés és trágyázás

Mindig tartsuk szem előtt a növény mocsári eredetét, vagyis öntözzük bőségesen. Virágzáskor permetezzük kézmeleg vízzel, és hetente egyszer adjunk neki tápoldatot is.

Föld és átültetés

Neveljük nagy cserépben, és minden ősszel ültessük át 3/4 részben komposztföldből és 1/4 részben rostos tőzegből álló földkeverékbe.

A kála szaporítása

A fehér tölcsérvirágot sarjhagymákról vagy magvetéssel szaporíthatjuk. A növény sok sarjhagymát fejleszt, amelyeket az őszi átültetéskor késsel egyszerűen leválaszthatunk. Ültessük ezeket egyesével 12 cm átmérőjű cserepekbe. Az így szaporított növény kb. másfél év múlva hozza első virágait.

Magvetéssel egészséges, vírusmentes növényeket nyerhetünk. Biztosnak kell lennünk azonban abban, hogy a mag törpe növésű fajtáról származik, különben később meglepetésben lehet részünk.
Tavasszal ültessünk el 1—2 magot nedves tőzeggel töltött cserepekbe. A magvetéssel szaporított növények két év múlva virágoznak.

A Kála teleltetése

Hamarosan…

Kártevők és betegségek

A takácsatkák óriási károkat okozhatnak. A levelek fonákjain ülnek, és gyakran csak akkor vesszük észre őket, amikor a levelek szürkés sárgára színeződnek. Legjobb, ha a beteg növényt kivisszük a szabadba, és a kerti öntözőcső erős vízsugarával próbáljuk meg eltávolítani a kártevőket. Ezzel a módszerrel a takácsatkák és tojásaik 95%-át megsemmisíthetjük. A kezelést többször ismételjük meg. Mielőtt nyár végén újra behoznánk a növényt, távolítsuk el a beteg leveleket. A biológiai védekezés területén jelentős sikereket értek már el rablóatkák bevetésével. Ezek a haszonrovarok ugyanis naponta 30—40 petét és takácsatkát is elpusztítanak, végül saját petéiket és társaikat is megsemmisítik.

A szárrothadást baktériumok okozzák, amelyek a levélnyelek alsó részét támadják meg. A betegség a gumóra is átterjed. A növényt sajnos nem lehet megmenteni.

A gyűrűmozaik vírus fertőzése esetén a leveleken és a virágszáron sárga foltok, illetve csíkok láthatók, virágok pedig alig képződnek. Mivel ez a vírusbetegség nem gyógyítható, váljunk meg a károsodott növénytől, mielőtt még az egészségeseket is megfertőzné.