A hónapos retek fajtái vetése, gondozása

A retek egy sokféle méretben, színben és típusban létező zöldség, lehet gömb alakú vagy hosszúkás, és szivárvány számos színében pompázhat: zöld, fehér, rózsaszín, piros, lila vagy akár sárga. Legismertebb fajtája a hónapos retek, amely fűszeres ízű és ropogós, lédús állagú. Salátákban és rágcsálnivalóként önmagában is megállja a helyét.

A retek szívós, nagyon könnyen termeszthető gyökérzöldség, amelyet egy vegetációs időszakon belül többször is lehet ültetni. Ezenkívül a retek már három héttel az ültetés után betakarítható.

A retekmagokat tavasszal és ősszel is lehet ültetni, de a termesztést a nyári hőség időszakában ideiglenesen szüneteltetni kell, mert a hőmérséklet ilyenkor általában túl meleg a növény fejlődéséhez, a forró hőmérséklet miatt ugyanis a gyökere megcsavarodhat, ami miatt lényegében fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ettől eltekintve azonban a retek az egyik legkönnyebben termeszthető zöldség.

A hónapos retek vetése

Az ültetési hely kiválasztása és előkészítése

A retket napos helyre ültessük, mert túl árnyékos helyre telepítjük őket – vagy akár oda, ahol idővel a szomszédos növények árnyékolják be őket -, akkor minden energiájukat a nagyobb levelek növesztésére fogják fordítani ahelyett, hogy a gyökerük fejlődésén lenne a hangsúly. A sárgarépához hasonlóan a retkeket is elsősorban a gyökereikért termesztik.

A talaj legyen szervesanyagokban gazdag, jól vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges pH értékű, de legyen tömött. Ültetés előtt ássuk fel az ágyást és távolítsuk el belőle a köveket és talajrögöket. Ha a talaj agyagosabb, keverjünk hozzá egy kis homokot a fellazításához és a jobb vízelvezetéshez. Ha a talaj nem túl gazdag szervesanyagokban, hintsünk néhány centiméternyi érett komposztot vagy általános műtrágyát az ültetési helyre, amint a talaj megművelhető. Ne használjunk friss trágyát, mivel az káros baktériumokat tartalmazhat és fokozhatja a gyomnövények szaporodását is, a könnyen feldolgozható nitrogén pedig elágazásra serkentheti a gyökereket.

Az ültetést hároméves vetésforgó szerint tervezzük, tehát csak minden harmadik évben telepítsük ugyanarra a helyre a retket. Ez a módszer segít megelőzni, hogy az esetleges betegségek megtelepedjenek a területen és befolyásolják a termést.

A retek ládában is termeszthető. Ügyeljünk rá, hogy a láda, amibe a retket termeszteni szeretnénk, legalább 14 centiméter mélységű legyen. A növényeket kerek cserepekbe koncentrikus körökben is ültethetjük. Ha az idő melegre fordul, vigyük a ládákat vagy cserepeket hűvösebb helyre.

Hogyan kell elvetni a hónapos retket?

Tavaszi vetés esetén 4-6 héttel az utolsó fagy várható ideje előtt kell elvetni a retekmagokat, vagyis körülbelül március középső két hetében. A legjobb, ha retekmagokat közvetlenül a kertbe ültetjük, hogy az átültetés ne zavarja meg a gyökérfejlődésüket.

A magokat mintegy 1-2 centiméter mélyre és egymástól körülbelül 2-3 centiméterre vessük el. Az egyes sorok között legalább 30 centiméternyi távolságot hagyjunk. Körülbelül 10 naponta ültessünk el egy újabb adag retekmagot, hogy az érett retek betakarítása folyamatos lehessen késő tavasszal és nyár elején.

Tervezhetünk őszi ültetést is. Ehhez a retekmagokat késő nyáron vagy kora ősszel kell elültetnünk, és még így is betakaríthatjuk őket a hideg idő beállta előtt. A retekmagokat 4-6 héttel az első őszi fagy előtt kell elvetnünk, vagyis körülbelül augusztus második felében.

A retekmagok meglehetősen hosszan eltarthatók, így ne féljünk az akár ötéves retekmagok elültetésétől. Lehet, hogy mind nem csírázik, de még így is rengeteg olyan lesz, ami igen.

Hogyan gondozzuk?

A retkeket egyhetes korukban ritkítsuk meg annyira, hogy körülbelül 5 centiméterenként maradjon meg egy-egy növény. Ha zsúfoltak a növények, akkor nem nőnek jól. A rendszeres, egyenletes öntözés kulcsfontosságú. Tartsuk a talajt mindig nedvesen, de ne legyen túl vizes. A csepegtető öntözőrendszer remek módszer ennek elérésére. Ha a retek köré vékony mulcsréteget helyezünk, az száraz körülmények között is megtarthatja a nedvességet.

Hogyan és mikor kell betakarítani a retket?

A retek meglehetősen gyorsan eléri a betakarításra kész érettséget, ami néhány fajta esetében akár már három héttel az ültetés után bekövetkezhet, de átlagosan 3-5 hét a beérési idő. A legtöbb fajta esetében akkor végezzük el a betakarítást, amikor a gyökerek átmérője körülbelül 2,5 centiméter a talaj felszínén. Húzzuk ki az egyiket, és ellenőrizzük le, mielőtt betakarítanánk a többi növényt is. Ne hagyjuk az érett retket a földben, mert az állapotuk gyorsan romlásnak indul.

Betakarítás után vágjuk le a növény tetejét és a vékony gyökérvéget, mossuk meg a retket és alaposan szárítsuk is meg. Ezután tárolhatjuk őket műanyag zacskóban a hűtőszekrényben. A retekzöld külön szintén tárolható, de legfeljebb három napig.

Kártevők és betegségek

A hideghajtatással termesztett hónapos retek esetében a korai termesztési időszak és a rövid tenyészidő miatt kártevők megjelenésével szinte alig kell számolnunk, de esetleges problémákat okozhat a káposztalégy, vagy a növény gyökerét megtámadó gyökérgolyva.

A gyomok gyorsan kiszoríthatják a retket, ha nem figyelünk oda rájuk, ezért ügyeljünk az ágyás rendszeres gyomlálására.

A retek jótékony élettani hatásai

A retek talán nem a legnépszerűbb kerti zöldség, azonban az egyik legegészségesebb. Ezek gyökérzöldségek tele vannak tápanyagokkal. A retek jó C-vitamin forrás, amely egy olyan antioxidáns, ami segít közönbösíteni a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásait, és segít megelőzni az öregedés, az egészségtelen életmód és a környezeti toxinok okozta sejtkárosodást.

A C-vitamin kulcsfontosságú szerepet játszik az egészséges bőrt és az ereket támogató kollagéntermelésben is. A keresztesvirágú zöldségek – mint amilyen például a retek – fogyasztása elősegítheti a rák megelőzését, mivel ezek a zöldségek olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek vízzel kombinálva izotiocianátokra bomlanak. Az izotiocianátok segítenek megtisztítani a szervezetet a rákot okozó anyagoktól és megakadályozzák a daganatok fejlődését.

Napi néhány retek elfogyasztása elősegíti a napi rostbeviteli mennyiség elérését is. A rost segít megelőzni a székrekedést azáltal, hogy megköti a salakanyagot és ezáltal segíti annak áthaladását a belekben. A rost szintén segíthet a vércukorszint szinten tartásában, és kapcsolatban áll a fogyással és a koleszterinszint csökkentésével.