Kerti növények

Klematisz (Clematis)

A Klematisz (clematis) vagy más néven iszalag egy népszerű évelő kúszónövény, amely remek választás falra futtatva, térelválasztónak vagy lugasnak.

Klematisz jellemzői

A növény neve ókori görög eredetű és kúszó szőlőt jelent. A lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésére annak, aki ilyen növényt szeretne ültetni a kertjébe, mivel a klematiszok számos virágszínben, -méretben és -formában kaphatók. Egyesek napon, mások árnyékban érzik magukat a legjobban, bizonyos típusok tavasszal, mások pedig késő nyáron virágoznak.

Klematisz gondozása

Amint a növényt elültettük a földbe, ne mozgassuk vagy zavarjuk meg más módon a fejlődését. Az első évben a vegetációs időszak alatt tartsuk nedvesen a talajt heti rendszerességgel történő öntözéssel. Ne hagyjuk, hogy a talaj kiszáradjon. Ültetés után folyékony hínárral vagy halemulzióval trágyázzuk, a rákövetkező években pedig tavasszal trágyázzuk szemcsés szerves trágyával.

Tavasszal dolgozzunk némi komposztot is a növény körüli földbe. Az idősebb növények esetében szintén tavasszal távolítsuk el a 4 éves vagy annál idősebb szárakat.

Mikor kell kiültetni a klematiszt?

A cserepes klematiszt tavasszal vagy kora ősszel ültessük ki a szabadba. Kerüljük a nyár derekán történő ültetést, mivel a tűző nap és a hőség megnehezítheti a növény gyökeresedését és megerősödését.

Az ültetési hely kiválasztása

Olyan helyet válasszunk, ahol a növény gyökerei árnyékban és hűvösebb helyen, a szárak azonban teljes napsütésben lesznek majd. A legtöbb klematiszfajtának olyan helyre van szüksége, ahol legalább napi hat órán át teljes napsütés éri.
A klematisz laza, jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legjobban. Ültetés előtt dolgozzunk sok komposztot a talajba, hogy megfelelő táptalajt készítsünk elő a növény számára.

klematisz kiültetése

Ássunk egy akkora ültetőgödröt, amely körülbelül kétszer olyan széles, mint a cserép, amiben a növény addig nevelkedett. Helyezzük a növényt a gödörbe úgy, hogy a gyökérzet felső része 5-8 centiméterrel a talajfelszín alatt legyen. Miután feltöltöttük a gödröt földdel és a gyökérzetet is befedtük, a növény körüli talajrészt takarjuk be mulccsal, hogy a gyökerek hűvösben maradjanak.

Tartsuk szem előtt, hogy a klematisz indáinak rácsra vagy más támasztékra van szükségük a növekedéshez.

Klematisz metszése

A különböző klematiszfajtákat, a hortenziához hasonlóan, különböző időpontokban kell metszeni. Egyesek az újonnan növesztett száron, mások azonban az előző évben növesztett száron hoznak virágot.

A legtöbb klematisz a virágzás időpontja alapján három alapvető metszési csoportba sorolható.

Az 1. csoportba azok a klematiszok tartoznak, amelyek a vegetációs időszak elején, az előző évben növesztett száron hoznak virágot. Ezek az erőteljes növekedésűek, mint például az ‘Alpinák’, a ‘Montanák’ és a ‘Macropetalák’. Ha a célunk az, hogy kerítést, falat, pergolát vagy más nagyméretű építményt takarjunk el és futtassunk be a növénnyel, akkor ezeket a növényeket egyáltalán nem szükséges metszeni, csak hagyjuk, hogy kedvükre növekedjenek.

Ha úgy találjuk, hogy a növényünk egy kicsit túlburjánzott, akkor közvetlenül a virágzás után történő metszéssel kordában tarthatjuk őket. Az aktuális évben hozott új hajtásaik a következő évben fognak majd virágokat hozni.

A 2. csoport a vegetációs időszak korai és középső szakaszában virágzó, nagy virágokkal rendelkező hibridek, mint például a ‘Jackmanii Alba’, a ‘Fair Rosamunde’, a ‘Moonlight’ vagy az ‘Ernest Markham’, amelyek az előző évi hajtásokon hoznak virágokat. Ezek sem igényelnek metszést, de ha azt szeretnénk, hogy a növény a legjobb formáját hozza, csak távolítsuk el az elhalt részeket a következő élő rügypárig visszavágva.

A 3. csoportba a későn virágzók tartoznak, a tiszta fajták és a hibridek is, mint például a ‘Sweet Autumn Clematis’, a ‘Betty Corning’, a ‘Jackmanii’, a ‘Texensis és a Viticellák, mint az Etoile Violet, a Ville de Lyon és a Polish Spirit, valamint más lengyel hibridek. Ezeket sem kell egyáltalán megmetszeni, de idővel a növény töve fássá válik és csupasz lesz, a virágok pedig magasan a fejünk fölött, elérhetetlen magasságban fognak pompázni. Ha azt tervezzük, hogy valami magas támasztékon futtatjuk fel, akkor ez nem probléma, azonban ha azt szeretnénk, hogy a növény zöld maradjon, és ösztönöznénk az új hajtások növekedését, akkor kora tavasszal jócskán vágjuk vissza. Csak egy pár erős rügyet hagyjunk meg, ezek fölött vágjuk vissza a növényt, és hagyjunk meg legalább egy métert a régi szárból. A növény az aktuális évi hajtásokon fogja az új virágait hozni, ezért ne rettenjünk meg attól, hogy alaposan visszavágjuk.

Ha szeretnénk, visszavághatjuk a növényeket akkor is, miután befejezték az aktuális vegetációs időszakban a virágzást, így a növényt nem károsítja a téli szél vagy a nagy havazás.

Ne siessük el azonban a klematisz metszését. Adjunk az új növénynek néhány évet, hogy megtelepedjen, és megismerkedjünk a növekedési és virágzási ritmusával.

Kora tavasszal néha nehéz megmondani, hogy az inda elhalt-e vagy csak szunnyad. Törjünk le vagy kaparjunk meg egy darabot a szárból, hogy lássuk, zöld-e belül. Gyakran előfordul, hogy a korábban halottnak tűnő szár később életre kel.

Ajánlott klematisz fajták

A klematisznak több mint 200 faja és több száz hibridje létezik. A virágformák csészealjakra, harangokra, tulipánokra hasonlítanak, páros és félpáros szirmú virágok formájában. A kisebb virágú fajták a virágaik bőségével kompenzálják méretbeli hiányosságaikat, ráadásul hosszabb ideig is virágoznak, mint nagyobb virágú társaik.

A Clematis viticella Betty Corning egy olyan klematiszfajta, amely egész szezonban rengeteg világoslila, harangszerű virágot hoz. Minden télen a földig visszakopaszodik, de minden tavasszal elképesztő növekedésbe kezd és akár 3 méter magasra is felkúszik. Rúdra, magas bokorra vagy fára van szüksége támasztékként.

A Clematis heracleifolia egy olyan fajta, amely minden télen szinte a földig visszakopaszodik, azonban tavasszal új hajtásokat hajt és nyárra eléri a 1,2 méteres magasságot és szélességet. Augusztusra apró, pompás, kék virágok borítják, amelyek a jácintvirágokra emlékeztetnek.

A Clematis tangutica (Mongol iszalag) élénksárga, harang alakú virágokkal rendelkezik. Mutatós, selymes magfejeket is nevel. Tegyük örökzöld háttér elé, hogy minél pompásabban fessen.

A Sweet Summer Love körülbelül 1,5 méter magasra nő, és nyár közepén apró kékeslila, fehér közepű virágok borítják. Túléli a legkeményebb teleket is.

A korán és későn virágzó, régi és új száron is virágzó klematiszok közé tartozik a Lincoln Star, amelynek fehérrel szegélyezett málnaszínű virágai vannak, és az Elsa Spath, amely kék-lila virágaival bőségesen virágzik.

Kártevők és betegségek

A klematiszok számos kártevőtől, betegségtől és rendellenességtől szenvedhetnek, amelyek hatással lehetnek a növény életerejére és a virágzásra.

A leggyakoribb problémák közé tartoznak a levéltetvek, poloskák, fülbemászók, csigák és meztelen csigák által okozott károsodások. A konténerben termesztett növényeket a barázdáshátú vincellérbogár lárvái is károsíthatják.

A klematisz nyálkafolyás következtében a megmetszett szárak nem hajtanak ki újra és nyálkás anyagot szivárog belőlük.

Sok esetben a nem megfelelő termesztési körülmények az okai a problémáknak. A vízhiányos növények például hajlamosabbak a lisztharmatra, míg egyes kora nyáron virágzó fajták virágai túl világos helyen idő előtt elhalványulhatnak.

A szárrothadás egy gombabetegség, amely a nagyvirágú (kora vagy késő nyáron virágzó) hibrid fajták szárának hervadását és feketedését okozza. Ahol a klematisz más fajtáinál is megfigyelhető a hervadás, ott az ok valószínűleg környezeti problémákban keresendő, például a szárazság okozta károk, amely a gyenge minőségű és sekély talajban történő termesztés következménye.

A csigakár is okozhat hasonló tüneteket, amikor a szárakat részben megeszik az új lombozat keresése közben, és azok ennek következtében összeesnek.