Komposzt, saját készítésű trágya
Komposztálással készítsünk értékes humuszt a kerti hulladékból.
Mi a komposzt?
A komposzt a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok által lebontott szerves anyagokból keletkezik. Ahhoz, hogy a lebontási vagy korhadási folyamat – a komposztálás – megfelelően menjen végbe, 60-70 °C-os hőmérséklet, nedvesség és jó szellőzés szükséges.
A komposztálás során tápanyagokban gazdag, értékes humuszföld, azaz komposzt keletkezik, amely javítja és lazítja a kerti talajt. Emellett kiváló természetes trágya, hiszen fontos növényi tápanyagokat tartalmaz. Friss komposzthoz néhány héten belül hozzájuthatunk, de a sokkal értékesebb érett komposztra hónapokig kell vámunk.
Miből készül a komposzt?
Szinte minden kerti hulladékot komposztálhatunk, például a lombot, a virág- és zöldségágyás növényi maradványait, a gallyakat és a fűnyesedéket.
A konyhai hulladékok közül a gyümölcs- és zöldséghulladékot, a kávé- és teaüledéket, a tojáshéjat, sőt a használt papírtörlőt is hasznosíthatjuk. Így a háztartási hulladék mennyiségét is jelentősen csökkenthetjük.
Nem komposztálhatók a szervetlen anyagok, például az üveg és a műanyag, mivel nem bomlanak el. Ne használjunk fel tejtermékeket és hús- vagy halmaradványokat sem, mert bomlástermékeik kellemetlen szagúak, és egereket, patkányokat vonzanak a kertbe.
Ne kerüljön a komposztba beteg vagy kártevők által megtámadott növény! Fennáll ugyanis a veszély, hogy a komposzt kiszórásakor az egész kertben elterjesztjük a betegségek kórokozóit vagy a kártevőket.
Komposztálók
A komposztprizma a legolcsóbb megoldás a hulladékok hasznosítására. A hulladékot rétegezzük 1 m széles és ugyanilyen magas halomba. Néhány hónap múlva forgassuk át, hogy a megfelelő átszellőzést biztosítsuk. Egyszerűen kezelhető komposztsilókat különféle kivitelben vásárolhatunk a szaküzletekben. A komposztot nem kell átforgatnunk, mert a silón szellőzőnyílások találhatóak.
Komposztálható anyagok
Komposztálható anyagok | |
Anyag | Jellemzők |
Kávéüledék | kiváló nitrogén- és foszforforrás; a kávéfiltert csak akkor használjuk fel, ha fehérítetlen (klórmentes) papírból készült. |
Fűnyesedék | nitrogénben gazdag; enyhén fonnyadt állapotban, vékony rétegben tegyük a komposztálóba. |
Föld és gyep darabok | gyorsan bomlanak; alaposan keverjük el zöld és barna szerves anyagokkal. |
Levelek | magas szén- és tápanyagtartalom; aprítsuk fel és keverjük el nitrogénben gazdag anyagokkal. |
Gyümölcshús | a gyümölcscentrifugából kikerülő gyümölcshús magas nitrogéntartalmú; nedvesíti a komposztot. |
Gallyak | lassan korhadnak; segítik a megfelelő átszellőzést; komposztálás előtt feltétlenül aprítsuk fel. |
Fűrészpor | magas széntartalom; alaposan keverjük el például fűnyesedékkel; csak kis mennyiségben használjuk. |
Faforgács | magas széntartalom; viszonylag lassan bomlik el; a gyorsabb komposztálás érdekében aprítsuk fel. |
Fahamu | káliumban gazdag; körültekintően adagoljuk, mert nagyobb mennyiségben maró hatású lehet a növényekre. |
Komposzt készítése
Hozzávalók: kerti hulladék, komposztsiló, komposztindító adalék (gyorsító), pálcás hőmérő.
1. Gyűjtsük össze a kerti hulladékot és aprítsuk fel. Lazítsuk fel a talajt a siló alatt. Keverjük össze a durvára és a finomra vágott anyagokat.
2. Rétegezzünk alulra nagyobb hulladékdarabokat 10-15 cm vastagon. A keveréket rétegenként töltsük be (ne borítsuk bele a silóba).
3. Adjuk hozzá a komposztindítót (komposzt gyorsító) a hulladékhoz. Szúrjuk bele a hőmérőt. Ha a hőmérséklet a második napon 70 °C fölé emelkedik, hűtsük a halmot vízzel.
4. Vizsgáljuk meg, érett-e a komposzt: egy maréknyit tegyünk cserépbe, és vessünk bele zsázsát. Ha hat nap múlva zöld levelek bújnak elő, a komposzt érett.
