Koronás szellőrózsa (Anemone coronaria) gondozása, nevelése

A koronás szellőrózsa télálló kerti növény, de tarthatjuk cserépben is. A tavasz egyik első hírnökeként ismerhetjük. Virágainak színe lehet fehér, piros, világoskék vagy ibolyakék. Vágott virágként is igen kedveltek.

Színpompás virágok

A koronás szellőrózsa a boglárkafélék családjába tartozik. A földközi-tenger vidékén vadon nő. Kultúrnövényként számos virágformájú és színű fajtája, illetve hibridje ismert.

Levelei szárnyaltak, melyeket pelyhes szőr borít. A virágok egyesével ülnek a szár végén. A kehely alatt közvetlenül 3-4 fellevél található. A virágok rendkívül változatos színűek, a világoskéktől a liláig minden változatban előfordulnak. A porzók feltűnően feketék.

Kedvelt vágott virág

A koronás szellőrózsa vágott virágként is kedvelt. Mindig a reggeli vagy esti időszakban vágjuk le, déli napsütésben soha.

Ha a vizet naponta cseréljük, nyolc napig is gyönyörködhetünk benne.

Három csoport

A koronás szellőrózsák három csoportba sorolhatók. Vannak nem gumós, tavasszal virágzó fajták, gumós fajták, mint például az A. blanda és az ősszel virágzó hibrid fajták.

Nem túl nagyok

A koronás szellőrózsa nem túl nagy növény, legfeljebb 15 – 40 cm magasra nő. Zöld levelei hármas tagolásúak. Egy gumóból több virág fejlődik.

Éghajlatunkon a koronás szellőrózsa nem tökéletesen télálló. Ha szabadban van, akkor inkább takarjuk le tűlevelekkel.

Hasznos trükkök

Ha a gumókat ősszel napos helyre tesszük a szabadba, a növény a következő évben már májusban virágzik.

A koronás szellőrózsa fejlődését elősegíthetjük: gyorsabban csírázik, ha a gumókat a kiültetés előtti éjszakán langyos vízbe tesszük.

Szárazon teleltessük

A gumókat a vegetációs időszak végén ássuk ki, és homokban vagy száraz tőzegben teleltessük. Ha nem így történik a növény megsínyli.

 

A változatos színű koronás szellőrózsák akár vágott virágcsokorban is igen mutatósak.

Koronás szellőrózsa igényei, gondozása

A koronás szellőrózsa napfényigényes növény. Cserépben átlagos szobahőmérsékleten is megél.

Földjét ne hagyjuk kiszáradni. Óvatosan trágyázzuk.

A növény számára a legmegfelelőbb a morzsolt lombbal kevert  könnyű, porózus kerti föld. A koronás szellőrózsát nem kell átültetni.

Szaporítás

Magról vagy tőosztással is szaporítható. Gyapjas magját késő nyáron vagy ősszel vetjük. A következő évben kis gyöktörzsek keletkeznek, amelyek a rákövetkezendő évben virágzó növénnyé fejlődnek.

Cserepes nevelés

A gumókat szeptember-októberben ültessük kb. 40 cm átmérőjű cserepekbe. A föld legyen porózus. Fontos, hogy apró cserépdarabokkal vagy kavicsréteggel biztosítsuk a vízáteresztést. A cserepeket a szabadban legalább 10 cm mélyen ássuk be a földbe.

Novemberben az első éjszakai fagyok előtt a cserepeket ássuk ki, és világos fagymentes helyen teleltessük. A nevelés tulajdonképpen február-márciusban kezdődik. A cserepeket tartsuk kb. 10 °C-on. Ha az első virágrügyek megjelennek, tegyük melegebb helyre. Rendszeresen öntözzük, kevés vízzel.

Ha a koronás szellőrózsát a szabadba akarjuk ültetni, októberben ültessük ki porózus, humuszban gazdag földbe. Napos, szélvédett helyet válasszunk.

A gumók kihelyezése

A gumókat ősszel közvetlenül a szabadba helyezzük. Nem minden koronás szellőrózsa-fajta tökéletesen télálló.

Érdemes a növényt november-decemberben, az első kemény fagy beállta előtt fenyőágakkal betakarni.

Kártevők és betegségek

A szürkepenész a koronás szellőrózsára nézve rendkívül veszélyes szürke lepedéket alkot a leveleken és a szárakon. Ha időben észrevesszük, a növény permetezéssel még megmenthető, egyébként elhervad és elhal. A folyamatosan nyirkos és levegőtlen környezet is ennek a gombás betegségnek kedvez.