Érdekesség

Magvetés otthon, lépésről-lépésre

Sok növény létezik, amely magról szaporítható. Erre vonatkozóan próbálunk tanácsot adni: milyen magokat vásároljunk, illetve milyen előkészületek szükségesek a csírázáshoz? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy kikel a mag, illetve honnan tudhatjuk, hogyan néz majd ki a felnevelt növény?

A szaporításról

Növényeink egy részét “magvas növényeknek” is nevezhetjük. Közös jellemzőjük természetesen az, hogy az új egyedeket magról neveljük. Más növényeket így például a páfrányokat spórás növényeknek nevezzük, mert ezek nem magokkal, hanem spórák segítségével szaporodnak.

Különféle magok

Aki járt már “magkereskedésben”, bizonyára elcsodálkozott a magok sokféleségén. Akadnak diónyi méretű magok, mint a cikászé; bab nagyságúak, mint a kávéé; és akár szépen mintázottak is, mint amilyen a ricinus magja.

Ideális esetben minden minden egyes magból új növény fejlődik, amely nagyon hasonlít az anyanövényre. Ha azonban az anyanövény pontos mását szeretnénk kapni, vegetatív szaporítási módot – például dugványozást – kell választanunk. Ez fontos lehet például a tarka levelű változatok esetében, ahol előfordulhat, hogy a magról nevelt utód levelei egyszínű zöldek lesznek.

Tehát a növény valamely részét arra kell kényszeríteni, hogy önálló egyed fejlődjön belőle. A magvetés azonban mindig jóval érdekesebb, hiszen sok örömet szerez, ha megfigyeljük, hogyan bújuk elő a csupasz földből a csíranövény csúcsa, és az később hogyan fejlődik leveles és virágzó növénnyé.

Válogatott magok

A legtöbb kertészetben csak válogatott magokat használnak szaporításhoz, illetve megpróbálnak szelektált maganyagot begyűjteni.

A mai magtermesztésben a következő három dolog a legfontosabb:

  • Az eredetiség azt jelenti, hogy a vetőmag faj- és fajtaazonos. Ez a vásárló számára egyfajta garanciát biztosít arra nézve, hogy az anya-, illetve utódnövény hasonlít egymásra, amennyire csak lehet. A magoknak mindenekelőtt a növény jó tulajdonságait kell megőrizniük és átörökíteniük.
  • A tisztaság alapjában véve ugyan azt jelenti mint az eredetiség. Ide tartozik azonban még a maganyag minősége is.
  • A csírázóképesség szintén nagyon fontos szempont. Annak ellenére, hogy mindent megtesznek a magok csírázóképességének javításáért, akadhatnak olyan magok, amelyekből csak minden második kel ki. Vannak olyanok is, amelyek csírázóképessége az idő előrehaladtával egyre csökken.
Aki sokszor végez magvetést, legjobb ha ilyen helytakarékos műanyag palántanevelő tálcát használ.

Csírázási tényezők

A csírázás természetesen nemcsak a magoktól függ, hanem a környezeti feltételektől is, ezért a hőmérséklet, a levegő páratartalma és a talaj összetétele meghatározó szerepet játszik.

Vannak magok, amelyek fagyhatást igényelnek a csírázáshoz, egyeseknek elegendő 10 °C is, de a legtöbb mag általában 20 °C körüli hőmérsékleten kel ki.

A talaj nem lehet se túl nedves, se túl száraz. A páratartalomnak is megfelelőnek kell lennie. Különösen a trópusi növények magjai igényelnek csírázásukhoz igen magas páratartalmat. A talajt illetően legjobb, ha vetéshez ajánlott földet használunk, amely kielégíti  a csíranövények különleges igényeit.

A nagyobb edényben fejlődő csíranövényeket később egyenként át kell ültetnünk, illetve tűzdelnünk külön cserepekbe.

Magkezelés

Egyes magokat a csírázás érdekében elő kell kezelnünk. Az egészen kemény héjú magokat, mint amilyen a banáné vagy a pálmáké, vetés előtt egy időre meleg vízbe kell áztatnunk. Más magok héját meg kell karcolnunk.

Szinte mindig érvényes az a szabály, hogy a magokat a lehető legfrissebb állapotban vessük el. Ha pedig tárolnunk kell őket, akkor ehhez lehetőleg gondoskodjunk hűvös, levegős helyről.

Nagyon fontos: a mag legyen egészséges

Minden esetben ügyeljünk arra, hogy a vetésre szánt mag egészséges – kártevőktől, kórokozóktól mentes – legyen.

Gyakran ajánlják (elsősorban saját begyűjtésű, egzotikus gyümölcsök magjainál), hogy a magokat vetés előtt gomba- vagy rovarölő szerrel kezeljük (csávázás). Ilyen szereket a szaküzletekben vásárolhatunk, használati útmutatójuk a csomagoláson olvasható.  A magok vetési ideje az egyes növényeknél eltérő.

Apró magok

Vannak növények, amelyek ugyan sok-sok magot érlelnek, de ezek általában porfinomságúak, vagyis túl aprók ahhoz, hogy egyenletesen vethessük őket. Ilyen esetekre is van megoldás: keverjünk a magokhoz homokot, így könnyebben kiszórhatjuk őket.

Ha módunkban áll, esetleg vásároljunk ún. drazsírozott  magot, ami azt jelenti, hogy a magokat vastag, de talajban oldódó bevonattal látták el. Ennek segítségével megfelelő tőtávolságra vethetjük őket, és később a tűzdelésénél sem lesz gondunk.

Saját magbegyűjtés

Ha saját növényünkről szedünk magokat, alaposan szárítsuk meg azokat. A nyirkos magokat ugyanis könnyen támadják meg gombás betegségek, és a várt eredmény elmaradhat.

Tegyük azután a magokat kis tárolóedényekbe. Ragasszunk rájuk egy, a növény nevét és a begyűjtés időpontját rögzítő címkét. Vetésig tartsuk a magokat hűvös, de aránylag szellős helyen. Ügyeljünk arra, hogy időben vessünk.