Októberi varjúháj (Sedum sieboldii), októberke gondozása

Az októberi varjúháj csaknem kipusztíthatatlan, húsos levelű növény. Hosszú, elegáns hajtásain rózsaszín virágok nyílnak. Lakásban, erkélyen és sziklakertben egyaránt tartható.

Az októberi varjúháj bemutatása

Ha rákeresünk a neten, és sziklakerti növényeket keresünk, több mint 50 varjúhájfélével találkozhatunk. A most bemutatott japán-kínai faj azért igen kedvelt, mert elegáns megjelenése ellenére sem támaszt különösebb igényeket. Szobában éppoly jól fejlődik, mint a szabadban.

Mutatós, tarka levelek

Az októberi varjúháj (Sedum sieboldii) álló és csüngő hajtásain hármasával, örvösen állnak a levelek. Felszínüket kékeszöld viaszréteg borítja, ezért mindig frissnek és nedvdúsnak látszanak. Legelterjedtebb fajtája a ‘Mediovariegatum‘, melynek dísze a levelek közepén lévő fehér vagy sárgás folt.

A levelek hármasával állnak a száron. Az apró ernyősvirágzatok rózsaszín árnyalatúak.

A sziklakertből a nappaliba

Az októberi varjúháj rendkívül ellenálló sziklakerti növény, de levelei a szobában is sokáig üdék maradnak. Eredetileg az évelő növények közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a több évig élő gyökérzetből minden esztendőben új hajtások fejlődnek.

Évről évre az erkélyládában

Csak kevés olyan növény van, amelynek gyökerei sokáig elviselik az erkélyládák “fogságát”. A varjúháj ezt is jól túri, és különösen jól mutat, amikor a hajtások túlcsüngenek a láda szélén. A többi pozsgáshoz hasonlóan ez a növény is szárazságtűrő, tehát ha nyáron elutazunk, egy darabig kibírja öntözés nélkül is. Erkélyládába méterenként 5 növényt ültessünk.

Az októberi varjúháj szaporítása

Az októberi varjúháj évelő növény. Föld feletti részei a növekedési időszak végén elpusztulnak, a téli pihenő után pedig új hajtásokat hoz a növény. Jóllehet oldalra növekszik, mégsem terjeszkedik olyan mértékben, mint más sziklakerti növények, mert a hajtások nem gyökeresednek le.

A tavaszi növekedés kezdetén

Télen a varjúháj növekedése megáll. Csak március elején kell a növényt ismét világos, meleg helyre tenni. Rendszeres öntözés mellett rövidesen számtalan szürke rozetta jelenik meg a növény tövén. Amikor hosszabbak lesznek a nappalok, hosszú indák fejlődnek belőlük. A növekedési időszakban rendszeresen, hetente egyszer öntözzük és trágyázzuk a növényt.

Dugványozás, tőosztás

Nyáron dugványozással szaporíthatjuk. A fiatal hajtásokat a növény tövénél törjük le, az idősebbeket osszuk 2-4 részre úgy, hogy mindegyiken legyen néhány levélkoszorú. Egy cserépbe 3-5 dugványt ültessünk. A növényt feltétlenül tartsuk fagymentes helyen.

A varjúháj tőosztása nem különösebben nehéz feladat, de odafigyelést igényel. A gyökereket úgy osszuk szét, hogy 2-3 megfelelő méretű növényhez jussunk. Legjobb, ha a szaporítást a téli nyugalmi időszak vége után 8-15 nappal végezzük. Ámpolnában különösen mutatósak a lecsüngő indák.

A varjúháj igényei, gondozása

Az októberi varjúháj viszonylag alacsony növény, magassága csak 15-20 cm-t ér el. Hajtásai elágazás nélkül nőnek. Hármasával álló levelei gyakran vöröses árnylatúak.

Virágzás

Nyár végén minden hajtáson apró, rózsaszínű virágokból álló félernyő fejlődik.

Fény és hőmérséklet

A varjúháj voltaképpen szabadföldi növény, ezért decembertől márciusig nyugalmi időszakra, és ehhez 7-10 °C-os hőmérsékletre van szüksége. Tavasszal tegyük világos, meleg helyre, majd nyáron állítsuk déli fekvésű ablakba vagy a szabadba.

Öntözés

Télen 10-14 naponként öntözzük. A növekedési időszakban hetente egyszer keverjünk a vízhez tápoldatot.

Föld és átültetés

A fiatal növényeknek megfelel az általános virágföld, az idősebbeket ültessük kerti föld és homok keverékébe. Az átültetést április-májusban végezzük.

Metszés, visszavágás

A nyári növekedés után a hajtásokat erőteljesen visszavághatjuk. Az ernyővirágzatokat távolítsuk el.