Pajzstetű elleni védekezés

A kártevők közül talán a pajzstetveket a legnehezebb észrevenni, mert úgy tűnhet, mintha a növényhez tartoznának. Ha felismertük őket, tegyük meg a szükséges lépéseket.

Pajzstetvek jellemzői

Ha úgy találjuk, hogy egy növény minden szemmel látható ok nélkül elmarad a fejlődésben, könnyen lehet, hogy a pajzstetvek (Coccoidea) a bűnösök. Ez a kártevő gyakran úgy néz ki, mintha a növény része lenne, ezért nehéz felismerni. Meglehet, hogy csak azután jövünk rá a probléma okára, miután a növény visszafordíthatatlan károsodást szenvedett.

Nem röpködnek a növény körül rovarfelhők, semmi nyilvánvaló tünetet nem fedezhetünk fel, mindössze lassú hanyatlást és a növény általános állapotának rosszabbodását tapasztalhatjuk. Néha az egyetlen jel, ami a kártevők jelenlétére utal (a kártevők által kibocsátott) ragadós mézharmat, amelyen korompenész-bevonat fejlődhet ki. A mézharmatot számos más kártevő tevékenysége is okozhatja, ezért gyakran nehéz azonosítani a valódi támadót.

Melyik kártevő?

A kártevő azonosításának problémáját bonyolítja az a tény, hogy többféle pajzstetű létezik. Négy fajuk támadja meg leggyakrabban a szobanövényeket. Kettő közülük csak bizonyos növényekre ártalmas. A külföldről származó növényekkel azonban más, nem őshonos pajzstetű fajok is megtelepedhetnek, különösen az üvegházi növények között.

Nedvszívók

A pajzstetvek apró nedvszívó rovarok, amelyek szájszervüket a növényi szövetekbe fúrva legyengítik a növényeket. Általában mozdulatlanok, de képesek új élelem-lelőhelyekre vándorolni. A növényen található pajzstetvek többnyire lárvák vagy kifejlett nőstények, ezek hozzák létre a testüket fedő fehér, sárga vagy barna bevonatot. Ezek a nőstények nagyszámú petét raknak saját testük (vagyis a testüket fedő pajzs) vagy a külső viaszpajzs alá. A lárvák néhány hét elteltével kelnek ki.

Téves azonosítás

Ha kerek korongokat fedezünk fel egy páfrányon, nem biztos, hogy pajzstetvek támadták meg, hiszen a páfrányok kerek kis korongjai (a spóratokok) a levelek fonákján fejlődnek, és könnyen összetéveszthetőek a pajzstetvekkel. Ha a korongocskák szabályosan helyezkednek el, akkor spóratokok, ha szabálytalanul, valószínűleg pajzstetvekkel van dolgunk.

A támadás célpontjai

A lárvák és a kifejlett nőstények a leveleket, a szárat és a termést is megtámadhatják. Kiszívják a növény nedvét és felületét mézharmattal vonják be. A mézharmaton azután könnyen meg-telepszik a korompenész, ami gyakran a pajzstetű támadás egyetlen jele.

Pajzstetvek ellen házilag

Ha új növényt vásárolunk, mindig alaposan vizsgáljuk meg, nem találkozunk-e hívatlan társbérlőkkel, és tegyünk meg minden óvintézkedést, mielőtt  a fertőzés más növényekre is továbbterjedhetne.

Víz és szappan

A kemény levelű növényekről, például a kukoricalevélről (Aspidistra), a citrusfélékről, a csodacserjéről (Codiaeum), a dracénáról, a fikuszról, a borostyánról és az orchideákról szappanos vízbe mártott szivaccsal is eltávolíthatjuk az enyhe pajzstetű fertőzést. Ügyeljünk rá, nehogy a sok ezer tojás némelyikét a növény egészséges részeire juttassuk, amikor tetűt eltávolítjuk.

Denaturált szesz

A pajzstetvek eltávolításának hatékonyabb módszere, ha denaturált szeszbe mártott vattadarabbal letöröljük a növényt. Ilyenkor a viaszos pikkely feloldódik és nagy valószínűséggel a peték is elpusztulnak. Ez esetben is vigyázzunk, nehogy továbbterjesszük a petéket. Erre a célra gint is használhatunk.

Kontakt rovarölők

Ezek a növényvédő szerek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a vegyi anyag közvetlenül érintkezik a pajzstetű-lárvákkal. A házban vagy üvegházban nevelt növények egész évben aktívak, így nehéz eltalálni a rovarirtás megfelelő időpontját. Kivételt talán csak a hidegházban nevelt szőlő vagy a belső udvaron élő dézsás növények képeznek. Az áttelelő pajzstetveket csak akkor irthatjuk ki, ha a növény teljesen nyugalmi állapotban van.

Kátrányolaj

Télen kátrányolaj segítségével irthatjuk ki a nyugalmi állapotú szőlővesszőkön élősködő áttelelő pajzstetveket.

Szisztemikus rovarirtók

Ezek a növényvédő szerek úgy irtják ki a pajzstetveket, hogy megmérgezik a növény nedveit, így mind a bábok, mind az őket tápláló nőstények elpusztulnak. Néhány hatóanyaguk azonban mérgező bizonyos dísznövények számára is, ezért körültekintően válasszunk.

A páfrányok többsége rosszul tűri a növényvédő szereket. Ne használjunk dimetoátot cinerária, begónia, páfrányok és mikulásvirág védelmére, az élelmiszernövények, a selyemmályva, a Calceolaria, a bunkóliliom, a vénuszfodorka, a vízitorma, a mikulásvirág, a csucsor, a kankalin, a cinerária, a díszpaprika esetében pedig kerüljük a butoxicarboxim használatát.