Pincebogár (pinceászka)

Pincebogár (pinceászka)

Amikor a kertben egy régóta érintetlen követ vagy faágat emelünk fel, vagy otthon a cserepes növényeinket pakolgatjuk, hirtelen furcsa, páncélozott, soklábú rovarok tűnek fel. Ezek a kis rovarok azonban gyorsan eltűnnek, mivel a fényt nem igazán kedvelik. Őket pincebogaraknak vagy más néven pinceászkának is nevezzük.

Pincebogár jellemzői

A pincebogár valójában nem bogár, hanem egy rákokhoz közel álló rovar. Bár a nevében a “pince” szó található, és tényleg gyakran előfordul ott, az oka ennek egyszerű. A nedvességet és a magas páratartalmat keresi, valamint az ott tárolt, nedvdús gyökereket és burgonyát mint élelmet.

Amíg a rákok élete a vízhez kötött, a velük rokon ászkarákok már elszakadtak a víztől, a szárazföldön élnek. Megmaradt viszont az a tulajdonságuk, hogy igénylik a nedvességet, a magas páratartalmat, csak ilyen viszonyok mellett maradnak meg és szaporodnak. Tudjuk, hogy a pincékben, a hordót tartó gerenda, más néven az ászok alatt épp ilyen, az ászkáknak való „időjárás” uralkodik, innen kapták nevük első részét.

A testüket külső, meszes váz védi, alakjuk tojásdad, hasuk lapos, hátuk domború, fejük egybenőtt a torukkal, s a potrohuk sem különül el élesen. Fejükön két pár csápjuk közül az egyik elcsökevényesedett, azzal érzékelik a levegő páratartalmát. A toruk hétszelvényű, minden szelvényen egy egy pár, tehát összesen 14 lábbal.

Tojással szaporodnak. A tojásból kikelt kicsi ászkák nagyon hasonlítnak a szüleikre. Életük első részét az anyaászka költőtáskájában töltik, ami a zsebhez hasonló üreg az anyaállat hasán. A különböző fajok a fél cm-től a 27 cm-ig változók. Nappal levelek, kövek, korhadó fadarabok alá húzódnak, éjszaka indulnak a mindennapi betevőért.

Elsősorban korhadó, bomló növényi részekkel, és az azokon élő mikroszkopikus gombákkal, elhullott rovarokkal táplálkoznak, ezzel fontos szerepet töltenek be a szerves anyag feldarabolásában és lebontásában. Esetenként azonban csírázó magvakat, fiatal palántákat, gyökereket, virágokat is megrágnak. A zöldségtárolókban a lédús növényeket (burgonyát, káposztát, gyökérzöldségeket), a gombapincékben pedig a termesztett gombát is károsíthatják.

Kártételük azonban eltörpül a hasznuk mellett! Magyarországon a foltos pinceászkával (Oniscus asellus) és az érdes pinceászkával (Porcellio scaber), valamint az álgömbászkával találkozhattok a leggyakrabban. Az álgömbászka a legkisebb érintésre is összegömbölyödik.