A szárzeller jellegzetes ízű, hosszú időn át szedhető zöldség, a szárakat fogyaszthatjuk nyersen, vagy adhatjuk főtt ételekhez. Fehér, zöld és rózsaszín fajták közül válogathatunk.
Elhelyezés
Nedvességmegtartó talajt igényel, amelybe előzőleg sok szerves anyagot bedolgoztunk. A szárzeller a teljes napot szereti, de elvisel némi árnyékot.
Termesztés
Kora tavasszal vessük szaporítótálcába, földjét tartsuk nedvesen. A csírázáshoz, amely három hétig is eltarthat, 15 °C-ra van szüksége. Amikor már elég nagyok a magoncok, tűzdeljük át modulokba. Fokozatosan eddzük a végső helyre való kiültetés előtt.
Ha önhalványító fajtát termesztünk, egyszerűen csak ültessük ki, és mulcsozzuk, hogy ne száradjon ki. Más fajtáknak ássunk 30 centiméter mély árkot, amelyet fokozatosan visszatöltünk a szezon alatt. Ha nem árokba ültetjük, töltögessük fel a nyár folyamán.
Vetési távolsága; 25 cm tőtávolságot, és 25 cm sortávolságot igényel.
A szárzeller talaját tartsuk nedvesen, mert a vad változata mocsári növény.
Ismertebb szárzeller fajták
Giant Red – piros szárú, nem önhalványító.
Victora – megbízható, önhalványító fajta.
Tall Utah – vastag, de nem rostos levélnyelek.
Kultikus növény
A szárzeller az ókori Görögország fontos növénye volt, sok rituálé és halotti kultusz kelléke. Leveleiből készítették a Poszeidón tiszteletére rendezett iszthmoszi játékok győzteseinek koszorúit.
Felhasználása
