A húsvét gazdag hagyományokkal rendelkezik, nagyon színes, és számos rituálé kíséri, amelyek még örömtelibbé teszik az ünnepet. Ez az ünnep tökéletesen tükröződik a kertben, hiszen vannak olyan húsvéti szimbolikával rendelkező növények, amelyek minden kertbarát érdeklődésére számot tarthatnak.
Húsvéti növények
Örökzöld puszpáng – a halhatatlanság növénye
Tipikus húsvéti növény az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens). A halhatatlanság szimbóluma, ágai díszíthetik például a húsvéti kosarakat és a húsvéti tojásos tálakat (de kérjük, vedd figyelembe, hogy ehetetlen, sőt mérgező!).
A puszpángot füzérek és koszorúk készítésére is használják, amelyek az ajtókra akasztva állítólag elűzik a gonosz szellemeket.
Honnan ered ez a hagyomány?
A puszpáng egész évben zöld, így tavasszal a természet újjászületését szimbolizálja. Akár sövényként, akár cserépben vagy konténerben is termeszthető. Kevés gondozást igényel, és túléli a zord téli időjárást.
Húsvétot, a kereszténység legfontosabb és legrégebbi ünnepét Krisztus feltámadásának emlékére ünnepeljük – eredetileg a zsidó páska napján, ma pedig az első tavaszi teliholdat követő első vasárnapon.
Kerti zsázsa – az új élet szimbóluma
Húsvétkor nem szabad megfeledkezni a kerti zsázsáról (Lepidium sativum), amely nemcsak jellegzetes dekoráció, hanem számos értékes vitamin és ásványi anyag forrása is. A húsvéti vetés szokása a 15. századra nyúlik vissza. A zsázsát dekoratív tálakba vagy tojáshéjba lehet vetni, amelyeket nedves vattával fedünk le. A zsázsa betakarításához várjon körülbelül 7-9 napot, és naponta öntözzük.
A zsázsát meleg és napos helyen (pl. ablakpárkányon) kell termeszteni. Fogyasztása jótékony hatással van hajunk állapotára, segít a bőrproblémák elleni küzdelemben is.
Olajbogyó – a béke és a megbékélés szimbóluma
Az európai olajfa (Olea europaea) olajág, amely a húsvéti kosarakat és ünnepi asztalokat díszíti, több pozitív jelentéssel bíró szimbólum.
Az ókori Egyiptomban az olajág a fáraó győzelmének jelképe volt. Az ókori Görögországban az olimpiai játékok győzteseinek is adták a győzelem jelképeként. Ma az olajág a békét és a megbékélést jelképezi.
Ma a vadon termő olajbogyó főként Észak-Afrikában és Spanyolországban található meg. Az afrikai olajbogyó a mai napig azért maradt fenn, mert alkalmazkodott a rendkívül zord természeti körülményekhez. Ehhez hozzájárul kiterjedt gyökérzete.
A mi éghajlati viszonyaink között is megpróbálkozhatunk az olajbogyó termesztésével, de csak cserepes növényként, tavasszal és nyáron a teraszra kitéve, télen pedig egy világos, hűvös szobában tartva.
Ricinus – Jónás fája
A ricinus (Ricinus communis) a kutyatejfélék családjába tartozó Ricinus nemzetség egyetlen faja. Van egy másik szimbolikus neve is, a Jónás fája, amely Jónás bibliai történetéhez kapcsolódik, aki Istentől életet és második esélyt kapott.
Valószínűleg Kelet-Afrikából származik. Bár a növény erősen mérgező, nagyon értékes tulajdonságokkal rendelkező olajat termel, amelyet számos iparágban használnak fel.
A mérsékelt éghajlaton termesztett egynyári dísznövény, amely 1-3 méter magasra növő, szélesre növő bokor vagy fa alakban, levelei és termése az őshonos gesztenyefára emlékeztetnek, és a zöldtől a bordóig terjedő színűek.
Azt is mondják, hogy hatékony és természetes gyógyír a nemkívánatos kerti vendégek, például a vakondok ellen. A ricinus melegebb éghajlaton (pl. India, Kína, Brazília, Egyiptom, európai mediterrán országok) akár 10 méter magasra is megnőhet. Elsősorban ricinusolaj előállítására használják.
Kökörcsin – Jézus feltámadásának virága
A nyugati kökörcsin (Pulsatilla vulgaris) egy nagyon jellegzetes évelő növény, amely magas hegyi réteken jelenik meg, a természet tavaszi megújulásának szimbóluma, a téli holtág után, és emellett Jézus feltámadásával is összefüggésbe hozható.
A növény gyönyörű harang alakú, lila, fehér, piros vagy lila virágaival március végétől május végéig virágzik, fajtától és a tavaszi időjárástól függően. Mivel március végén, áprilisban és májusban virágzik, számos európai nyelven húsvéti virágként ismert. A virágokban található zöld színezéket korábban húsvéti tojások színezésére használták.
A kökörcsin virágok akár 40 centiméter magasra is megnőnek, és virágaik fokozatosan jelennek meg, mielőtt a levelek kifejlődnének. A virágzás után a szárak meghosszabbodnak. A dekoratív, szilva alakú termőtestek május és június folyamán díszítik a növényt, a finom, ezüstös, lompos levelek pedig egészen őszig dekoratívak maradnak.
Egyéb húsvéttal kapcsolatos növények
A húsvét legfontosabb növényi szimbólumait már említettük – de van még sok-sok más is. Az olyan növények, mint a homoktövis és az olajfa a töviskoronát szimbolizálják, a keresztfű a keresztfát, amelyen Jézus meghalt, míg a mirha és az aloé a halált és a megváltást jelképezik, mivel Jézus testét halála után ezzel kenték be.
Említést kell tenni a közkedvelt barka vagyis a fűz virágáról is. A barka szimbolikája leginkább Jézus Jeruzsálembe vonulásánál földre terített pálmaágak jelentésének felel meg. A pálmaág a Makkabeus testvérek politikai lázadását jelképezi, és azért terítették Jézus elé, mert egyfajta szabadságharcost láttak benne. Másik teória szerint a nép pálmaágakat lengetve fogadta a Megváltót.
A kora tavaszi időszaknak megfelelően a magyarok ezeket a pálmaágakat lombfakadás előtt virágzó fűz (Salix) fajok vesszőivel helyettesítik. Idővel a hagyomány eredetét sokan elfeledték, de a barkás vesszők mindenkiben a húsvétot idézik a mai napig.
Ezenkívül hajlamosak vagyunk minden tavaszi kerti növényt a húsvéthoz társítani: a színes hagymás növényeket: nárciszokat, krókuszokat, tulipánokat, sárga virágú aranyfa (forsythia) bokrokat és más tavaszi cserjéket.
