Szobanövény

Viaszrepkény (Senecio macroglossus ‘variegatus’)

Viaszrepkény jellemzői

Senecio macroglassus e változata Kenyából származik. A kezdetben pozsgás, majd érett korukra elfásodó kúszó vagy kapaszkodó szárak húsos, háromszög alakú, pöttyözött leveleket hordoznak.

A Viaszrepkény e válfaja télen virágzik, a százszorszéphez hasonló, halvány, krémfehér virágokat hoz, amelyek váltakozó időközökben bújnak elő a levelek közül.

A virágok finoman kecsesek és igazán jól mutatnak a fényes, viaszos csillogású zöld-sárga levelek között. A Senecio macroglassus ‘Variegatus’ olyan otthonokba ajánljuk, ahol a központi fűtés okozta száraz levegő miatt más, kevésbé ellenálló növények nem maradnak meg. De ez a növény is jobban virágzik, ha ősszel és télen hűvösebb körülmények közt tartjuk.

viaszrepkény növény
viaszrepkény cserépben

Viaszrepkény gondozása

Ezt a Senecio-t télen legalább 7 °C-os hőmérsékleten tartsuk, de a 10 °C körüli hőmérséklet az igazán ideális a számára. Nyáron a hűvösebb, körülbelül 16-20 °C-os hőmérsékletet kedveli. A viaszrepkény elviseli a közvetlen napfényt is, de a kánikulai hőségtől és a perzselő naptól védeni kell. Keressünk számára védett helyet, ahova erre az időre áttehetjük.

Telente vigyázzunk, hogy túl ne öntözzük, a földjét inkább tartsuk szárazon, csak annyi vizet kapjon, hogy a levelei ne fonnyadjanak. Az év többi hónapjában alaposan öntözzük meg, majd a következő locsolással várjunk, amíg a talaj kiszikkad.

Ez a húsos levelű növény nem igényel pótlólagos párásítást. Jobban szereti a száraz levegőjű helyiségeket, így lakásokban is jól tartható. Ha a viaszrepkényt rendszeresen átültetjük. a friss föld elegendő tápanyagot biztosít a növekedéshez, ezért általában nem igényel külön tápoldatozást.

A viaszrepkényt a növekedési időszakban bármikor át lehet ültetni. Ilyenkor jó vízelvezető tulajdonságú talajkeveréket vagy speciális kaktuszföldet használjunk. Ez a húsoslevelű viaszrepkény akkor mutat a leghatásosabban, ha egyéb pozsgásak és kaktuszok közé helyezzük.

Kártevők és betegségek

Bíbortetű. Ezt a növényt kétféle tetű a karmazsintetű és a gyökértetű egyaránt veszélyezteti. Denaturált szeszbe mártott vattával kezeljük a leveleket. Használhatunk szisztemikus rovarölőszert is, akkor, ha először a növény talaját vízzel jól átnedvesítjük, majd ebbe itatjuk be a rovarölő szert.

Túl párás és hideg tartási körülmények a télen esetleg gyökérrothadás kialakulásához vezethetnek.