A leander nagyon népszerű dézsás növény. Elmondjuk, hogyan kell a leandert cserépben termeszteni, hogy bőségesen virágozzon és sok éven át egészséges maradjon.
Teli napsütéses helyeken az leander (Nerium oleander) hosszú nyári virágzásának köszönhetően a legkedveltebb dézsás növények közé tartozik. Azonban ez csak akkor érvényes, ha a gyökérnek elég hely áll rendelkezésére.
Mivel a leander elég gyorsan nő, a gyökere gyakran már egy nyár elteltével nem fér a cserépben. A sűrű gyökérszövedékben az öntözővíz és a tápanyagok egyenetlenül oszlanak el. Ráadásul a leander hajtásai a kisebb cserepeket teljesen beárnyékolják: az esővíznek alig van esélye, hogy eljusson a földig.
Ha a leander vízhiánytól szenved, akkor gyengén virágzik, és könnyen megtámadják a kórokozók (pl. a takácsatka). Megelőzésként a leandert legjobb minden tavasszal átültetni nagyobb cserében.
A leander alá tegyünk cserépalátétet, amelyben a víztartalék állhat.
A gyökérlabdát (gyökérszálakkal átszőtt föld) helyezzük át úgy, ahogy van, az új edénybe. Használjunk jó minőségű dézsás növény-földet, amit előzőleg összevegyítettünk egy kevés durva homokkal vagy ültetőgranulátummal. A gyökérlabda legyen olyan mélyen, hogy az öntözési felület és a cserép szegélye között maradjon 4-5 cm távolság. Így a szomjas növényt könnyebb tartalékban is öntözni.
