Keltike (hagymás) fajták

A törékeny külsejű keltike ellenálló évelő növény, amelyet árnyékos helyre ültethetünk.

Keltike fajok jellemzői

A keltike jellegzetessége a húsos száron fürtökben nyíló csőszerű, sarkantyús virág és a többszörösen szeldelt, üde zöld levél. A keltikék mintegy 300 fajt számláló nemzetségében két csoportot különböztetünk meg. Az egyikbe a bokros növekedésű fajok – ilyen például a sárga keltike (Corydalis lutea) és a pompás keltike (Corydalis nobilis) -, a másikba az itt tárgyalt gumós vagy gumószerű rizómával rendelkező fajok tartoznak.

Odvas keltike

Az odvas keltike (Corydalis cava) dióra emlékeztető, üreges gumójáról kapta a nevét. A nálunk honos faj fehér vagy lilás rózsaszín árnyalatú virágfürtjei márciustól áprilisig nyílnak 30 cm magas száron.

odvas keltike (Corydalis cava)
odvas keltike (Corydalis cava)

Ujjas keltike

Az ujjas keltike (Corydalis solida) hasonlít az odvas keltikére, de csak 10-20 cm magasra nő. Ez a növény is honos nálunk, rokonával egy időben virágzik. Különösen mutatós a lazacszínű vagy narancssárga virágokat hozó ‘George Baker’ (más néven ‘Transsylvanica’) fajta.

ujjas keltike (Corydalis solida)
ujjas keltike (Corydalis solida ‘George Baker’)

Kasmíri keltike

A kasmíri keltike (Corydalis cashmeriana) élénk-kék virágai áprilistól májusig nyílnak. 5-15 cm magas virágszárai gumószerű gyökerekből nőnek ki. A növény csak akkor fejlődik jól, ha hűvös, nyirkos levegőjű helyre humuszos, savanyú talajba ültetjük.

kasmíri keltike (Corydalis cashmeriana)
kasmíri keltike (Corydalis cashmeriana)

Égszínkék keltike

Az égszínkék keltikét (Corydalis flexttosa) Kínában fedezték fel 1989-ben, és azóta kertben is termesztik. Hosszú kék virágai áprilistól júniusig jelennek meg a legfeljebb 30 cm hosszú szárakon.

égszínkék keltikét (Corydalis flexttosa)
égszínkék keltikét (Corydalis flexttosa)

Keltike ültetése

Válasszunk a keltikének félárnyékos helyet fás szárú növények alatt. Magányos fák vagy sövények tövében idővel dús szőnyeget alkot. Árnyas sziklakertben a gumók hozzájuthatnak a fejlődéshez szükséges jó vízáteresztő talajhoz. A keltike mutatós virágait közelről is megcsodálhatjuk, ha árnyékos utak mentén telepítjük.

Ültetési idő: szeptember.

1. Kultivátorral lazítsuk fel a talajt 7-8 cm mélyen egy fa vagy bokor alatt.

2. Terítsünk el 2,5-5 cm vastag tőzeg- vagy komposztréteget. Gereblyézzük a talajba, és simítsuk el a felszínt.

3. Nyomjuk az ültetőkanalat függőlegesen a talajba, és mozgassuk ide-oda úgy, hogy 10 cm mély gödrök alakuljanak ki (távolság: 25-35 cm).

4. Ültessük el a gumókat. Tegyünk rájuk földet, és nyomkodjuk le. Öntözzük meg és fedjük be 2,5 cm vastagon szerves takaróanyaggal.

5. A keltikét ne tisztítsuk ki, ne trágyázzuk, és ne osszuk szét. A növekedési időszakban tartsuk nyirkosan. és egész évben takarjuk a talajt.

A kasmíri keltikét virágzás után tőosztással szaporíthatjuk. A többi fajt lehetőleg hagyjuk zavartalanul növekedni.

Keltike gondozása

A keltike ezen fajtái egyszerűen gondozható hagymás növények. Virágzási időszaka márciustól májusig. Jól fejlődik lombhullató fák alatt, de az örökzöldek árnyékát nem kedveli. Jó vízáteresztő, humuszos talajt igényel. Kivételt képez a kasmíri keltike, amely savanyú talajt igényel.

Ősz – ültetés és fagyvédelem

Közvetlenül vásárlás után ültessük el a keltikét, nehogy a gumók kiszáradjanak. A fagy beállta előtt takarjuk az ültetőhelyet lombbal vagy gallyakkal.

Tavasz – talajtakarás

Újítsuk meg az aprított fakéregből, komposztból vagy lombföldből készült takaróréteget, és egész évben hagyjuk a talajon.

Nyár – öntözés és vetés

Elegendő nedvesség hiányában a keltike visszahúzódik, és üres helyek maradnak utána. Száraz időben tartsuk egyenletesen nyirkosan. A visszahúzódott növények a következő tavasszal újra kihajtanak. A magokat közvetlenül érés után szedjük le és vessük el.

Kártevők és betegségek

A levélaknázó parányi féreg, amely a levelek egyes rétegei között él és azokat rágja. Semmisítsük meg azokat a leveleket, amelyeken világos színű, kanyargós rágásnyomokat észlelünk. Ősszel és tavasszal újítsuk meg a talajtakaró réteget, nehogy a kártevők a növény közelében átteleljenek.