Mángold termesztése

Így termessz ízletes mángold zöldséget a kertben.

A mángold jellemzői

A 30-60 cm magasra megnövő mángold (Beta vulgaris var. cicla) ugyanahhoz a családhoz tartozik, minta cékla (Beta vulgaris sups. vulgaris). A legtöbb fajta vastag, húsos szárral rendelkezik, melyeket ugyanúgy fel lehet használni, mint a zsenge leveleket. Ilyen pl. a ‘Lucullus’ (fehér szárú), a ‘Rhubarb Chard’ (piros szárú) és a ‘Bright Lights’, melynek szára lehet piros, sárga és fehér is.

Ezzel szemben a metélő-mángoldot, mint amilyen a ‘Grüner Schnitt’, csak ízletes levelei miatt termesztjük, amelyeket többször levághatunk.

Mángold vetése

A mángold szereti a napfényt és a félárnyékot, és kedveli a laza, humuszos talajt. Vethetjük odabent, de általában közvetlenül ágyásba vetik, áprilistól júniusig. Kései vetés is lehetséges, augusztusban vagy szeptember elején. A sorok egymástól 30 – 40 cm távolságra legyenek, és a növények kikelése után ritkítsuk meg úgy, hogy legalább 30 cm maradjon egy-egy példány között, a metélő-mángold esetében pedig 20 cm.

Vegyes termesztés esetén a mángold jól passzol a sárgarépához, a hónapos retekhez és a káposztafélékhez.

A vetés után 8-12 héttel szedhetjük le a szárakat, kívülről befelé haladva. A mángoldot a spárgához vagy karalábéhoz hasonló módon fogyaszthatjuk. zsenge leveleit pedig úgy, ahogy a spenótot szokás.

Mángold gondozása

Kezdetben lássuk el a mángoldot komposzttal vagy szerves trágyával, és nyáron még 1-2 alkalommal trágyázzuk meg újra. Szárazság esetén alaposan öntözzünk, tartsuk a talajt kapálással vagy mulcsozással laza állapotban. Később segíthetünk némi takarással, hogy átvészelje a telet, és így tavasszal még egyszer szedhetünk belőle.

Főbb jellemzők összefoglalva:

• Család: disznóparajfélék
• Elhelyezés: napos, félárnyékban
• Tápanyagszükséglet: közepes
• Vetés: áprilistól júniusig és augusztustól szeptember elejéig
• Betakarítás: júniustól októberig
• Cserében nevelhető