A Római kamilla (Chamaemeium nobile) vagy más néven nemes pipitér alacsony termetű, kúszónövény jellegű évelő növény.
Római kamilla jellemzői
Páfrányszerű félörökzöld levelei elmorzsolva almaillatúak. Sűrű talajtakarót népez, emiatt gyakran pázsit helyett is tenyésztik, de gyógynövénykertben vagy melegágyban is kiválóan termeszthető. A növény gyógyító tulajdonságai közismertek.
Nyár közepén fehér, margaréta formájú virágok jelennek meg a sűrű szövésű takaró fölé emelkedő szárakon; egyes pázsitként tenyésztett változatok azonban nem hoznak virágot.
Gondozása
Konyhai fűszernövényként a római kamilla meleg hőmérsékleten tartva egész évben virágzik; melegágyban ellenáll a téli fagyoknak és a forró nyári napsütésnek is.
A növény teljes napsütésbe állítva a legszebb, déli fekvésű ablakpárkányon, a szabadban vagy a verandán. A földet tartsuk mindig nedvesen, de vigyázzunk, hogy ne öntözzük túl a növényt. Ne hagyjuk, hogy két öntözés között a talaj kiszáradjon. Mérsékelt nedvességtartalmat igényel, és jót tesz neki, ha házi vízpermetezővel rendszeresen párásítjuk.
A Chamaemelum nobile tavasztól kora őszig kéthetenkénti tápoldatos kezelést igényel. Ősszel és tavasszal ültessük át táplálékban gazdag tőzegalapú földkeverékbe – de csak akkor, ha a növény kinőtte cserepét.
Ha a pipitért betegeskedő növény közelében tartjuk, gyógyító tulajdonságaival a beteg növényt is meggyógyíthatja.
Felhasználás
Gőzölés: a megszárított növényt leforrázva gőzölőkúraként nátha gyógyítására használhatjuk.
Tea: ha két teáskanál friss vagy szárított virágot leforrázunk, nyugtató és üdítő hatású gyógytea készíthető.
A megszárított virágok és levelek megtartják almaillatukat, s így felhasználhatók potpourriban vagy illatos párnákban is.
