Savas, lúgos, semleges talaj jellemzői
Mit takar a pH érték?
A talaj is lehet savas, semleges vagy lúgos a pH-értékének megfelelően. A pH-érték az oldatok kémhatását kifejező szám, az oldatban lévő szabad hidrogénionok mennyiségét jelzi. Valójában nem a talajok pH-ját, hanem a talaj oldatainak pH-ját tudjuk meghatározni. Ennek értéke függ a talajban zajló kémiai, biológiai folyamatoktól, a talajok összetételétől. – A pH-érték a talajmélységgel is változik. A legfelső humuszos részben a pH-érték alacsonyabb, mint a mélyebb rétegekben.
A pH-érték erősen befolyásolja a tápanyagok, valamint a mikroorganizmusok jelenlétét a növényben és a talajban. A gombák például a savas körülményeket kedvelik, míg a legtöbb baktérium, különösen azok, amelyek a növényeket látják el tápanyaggal, inkább a kevésbé savas vagy enyhén lúgos talajban érzik jól magukat. Az erős savas közegben a nitrogén megkötése és a növénymaradványok szervetlenné bontása lecsökken.
Kertészeti termesztésre a gyengén savanyú és semleges kémhatású talajok a legalkalmasabbak. A legtöbb növény számára az 5,5-7,5 pH közötti érték a legmegfelelőbb, de vannak olyanok is, amelyek az inkább savasabb vagy lúgosabb talajokat kedvelik. Minden növénynek egy bizonyos pH-tartományra van szüksége az optimális fejlődéshez. A kertész feladata ezt a feltételt a lehető legpontosabban biztosítani.
Savanyú talaj jellemzői
Erősen savanyú talajokon a növények általában nem a hidrogénion-koncentrációra érzékenyek, hanem az ekkor oldhatóvá vált fémionok koncentrációjára. Például veszélyes szint fölé (toxikus szintre) emelkedhet bizonyos alumínium- és mangánionoké, a foszfátok, a bór pedig oldhatatlan só formájában kicsapódnak. A talajrészecskék felületéhez ugyanakkor kevés kalciumion kötődik.
A savanyú talajok elvesztik morzsalékos szerkezetüket, a humusztartalmat növelő talajélet leromlik. Mindez a növények szempontjából tápanyaghiányhoz vezet. Az oldható alumíniumra érzékeny a burgonya, a saláta és számos levéldísznövény. A levegőszennyeződés, az esztelen műtrágyahasználat, a talajok elsoványodása és a fokozott öntözés gyorsítja a termőtalajok elsavanyodását. Az elsavasodás negatív hatásait meszezéssel javíthatjuk.
Lúgos talaj jellemzői
Az erősen lúgos, meszes talaj szintén csökkenti az egyes tápelemek felvehetőségét. A felvehető, vagyis oldható bór koncentrációja ugyan magas, túl magas is lehet, oldhatatlan só formájában kicsapódik viszont a vas, a foszfát és a mikroelemek többsége. Vashiány mutatkozik például az érzékeny azáleán meszes talajon.
Magas pH-értéken, 8 (pontosabban 8,3) pH fölött már nem a meszesség, hanem a szikességet okozó nátriumionok hatása jelentkezik. A szikes talajokat egészen kevés növényfaj kedveli, de néhány azért akad, ilyen például értékes gyógynövényünk, a kamilla.
Könnyen érthető tehát, hogy a talaj tápanyag-szolgáltató képességét alapvetően a talaj kémhatása határozza meg. Az egyes tápelemeknek nemcsak jelen kell lenniük a talajban, hanem hasznosítható állapotban is kell lenniük. Ha felvehetetlenné válnak a növények számára, akkor hiánybetegségek lépnek fel. Másrészt viszont, ha ugyanezek a tápelemek a talajban a szükségesnél nagyobb mennyiségben vannak jelen felvehető formában, a növény szempontjából, de akár az emberre nézve is toxikussá válhatnak.
A művelésre alkalmas talajok egyik leghasznosabb tulajdonsága az, hogy képesek a szélsőséges kémiai változások (például erős műtrágyázás, savas eső) hatásait tompítani. Ezt nevezzük pufferképességnek. Minél kevésbé érzékeny a talaj a sav, illetve lúg hozzáadására, annál nagyobb a pufferkapacitása. A humuszban gazdag, csernozjom talajok pufferképessége kiváló. Az agyagos talajok, tözeges talajok pufferkapacitása jó. A legrosszabb a tompító képessége a homoktalajoknak.
pH-mérés házilag
Gazdaboltokban, kertészeti áruházakban többféle pH-mérő is kapható, a legegyszerűbb pH-papíroktól a talajba szúrható digitális készülékekig. Egyszerű otthoni talajkémhatás-vizsgálatot magunk is végezhetünk. Ehhez csak desztillált vízre és pH-papírra van szükségünk.
A száraz talajból egy evőkanálnyit pohárba téve, kb. 1 rész talajhoz 3 rész desztillált vizet öntünk. Megkavarjuk, majd állni hagyjuk, hogy letisztuljon. Ezután belemártunk a pH-papírból egy darabkát, az elszíneződik, és a megfelelő színskálán leolvassuk az értéket. A kereskedelemben kapható több-fajta pH-papírból olyat érdemes vásárolni, ami pH 4,5-től pH 8-ig mér, mivel növényeink számára az ezeken kívüli értékek már nagyon szélsőségesek.
Igazán érdekes természetes indikátorként viselkednek a hortenziák, ezek a terebélyes, gyönyörű virágú cserjék: savanyú talajon kék, lúgos talajon rózsaszín virágot hoznak. Vízigényesek; a talaj kiszáradását rosszul viselik. Eredeti termőhelyükön (Japánból származnak) semleges vagy enyhén savanyú talajokon tenyésznek (egyes fajták pedig kimondottan a savanyú talajokat kedvelik).