Tubarózsa (Polianthes tuberosa) ültetése, gondozása
A tubarózsa mutatós gumós növény, bódító illatú fehér virágai fürtvirágzatot alkotnak. Nyáron védett helyre kitehetjük a szabadba is. Próbálkozzunk meg bátran a nevelésével.
A tubarózsa bemutatása
A tubarózsa (Polianthes tuberosa) hosszúkás, húsos levelei a földben lévő gumókból fejlődnek ki. Az ernyős virágszáron tölcsér alakú, viaszszerű, fehér virágok ülnek sűrűn egymás mellett. Nemcsak alul, hanem a virágzat alatti hajtásrészen is találhatunk leveleket.
Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és mindenekelőtt Olaszországban, ahol speciális nemesítések folynak, vágott virágként is keresik ezt a mutatós, kissé szokatlan növényt.
A tubarózsa több fajtája is ismert. Ezek között telt virágúaknak és pettyes levelűeket is találhatunk.
A tubarózsa Mexikóban őshonos, innen a XVII. században került Európába. Egykoron a napkirály, XIV. Lajos kedvenc virága volt. Az illatszergyártás egyik kedvelt alapanyaga napjainkban is.
A tubarózsa ültetése, nevelése
A virágzást követően a tubarózsa gumója már nem képes táplálni a növényt, így csak egyéves növényként nevelhetjük. A mi éghajlatunkon a szaporodást szolgáló sarjgumók helyett csak levelek képződnek az anyagumóból.
Figyelmet igényel a hajtatása
Ha sikerül beszereznünk néhány gumót, pontosan tartsuk be a hajtatással kapcsolatos előírásokat, mert csak így érhetünk el eredményt.
A világosbarna gumókat februártól áprilisig ültethetjük el. Használjunk lehetőleg 15-20 cm átmérőjű agyagcserepet és tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű laza, homokos földkeveréket. A földet ne nyomkodjuk meg a gumó körül.
Az első hónapban állítsuk a cserepet hűvös helyre, ezután pedig tartsuk szobahőmérsékleten. A tubarózsa szereti a meleget és a fényt, de nem tűri a közvetlen napsugárzást.
Sok vízre és tápanyagra van szüksége
A beültetéstől a kihajtásig csak mérsékelten öntözzük. Ha megjelennek az első zöld hajtások, a növekedési ütemnek megfelelően folyamatosan emeljük a vízadagot, és hetente pótoljuk a tápanyagokat. Nagyon tápanyagigényes növény.
Nyáron kitehetjük a szabadba
A nyári hónapokban jól érzi magát az erkélyen, a teraszon vagy akár szélvédett helyen a kertben is, de augusztus végén vigyük be újra a lakásba, és gondoskodjunk a rendszeres szellőztetésről.
A tubarózsa igényei, gondozása
A tubarózsának hosszú, húsos levelei vannak, ezért meglehetősen helyigényes. A szár és a virágzat akár egy méter hosszú is lehet. Egy gumóból általában csak egy szár hajt ki.
Virágázás
Attól függően, hogy mikor ültetjük el a gumókat, júliustól októberig virágzik. A szép, fehér, intenzív illatú virágok tömött fürtökben ülnek a szár végén.
Fény és hőmérséklet
Világos, levegős helyen érzi jól magát, de óvjuk a közvetlen napfénytől. A gumók érzékenyek a fagyra. Hajtatáskor 18-20 °C hőmérsékletet igényel. Nyáron nyugodtan tarthatjuk széltől és esőtől védett helyen a szabadban is.
Öntözés és tápanyag
A gumóknak sok vízre és tápanyagra van szükségük hajtatáskor. Amint az első zöld hajtások megjelennek, növeljük a vízadagot, és hetente gondoskodjunk a tápanyag-utánpótlásról is.
Föld és átültetés
A gumót ültessük tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű, homokos földkeverékkel töltött, 15-20 cm átmérőjű cserépbe. Így később sem kell átültetnünk.
A tubarózsa betegségei, kártevői
Ha a leveleken vizenyős foltok alakulnak ki, biztosak lehetünk benne, hogy túl magas a levegő páratartalma. Állítsuk a tubarózsát melegebb helyre, és a beteg leveleket távolítsuk el.
A perzselő napsütés hatására sötét foltok keletkezhetnek a leveleken. Tegyük a növényt árnyékosabb helyre.
A gyapjastetveket próbáljuk meg nedves vattacsomóval letörölni, majd mossuk le a növényt langyos vízzel. Súlyos fertőzés esetén használjunk rovarirtó szert.
