Ecetfa (Rhus typhina) fajtái és gondozásuk

Az ecetfa gyorsan növő, egyszerűen gondozható, egzotikus megjelenésű növény.

Ecetfa jellemzői

Az ecetfa (Rhus typhina) legfeljebb 5 m magasra növő lombhullató fa. Tövétől elágazó kis fává vagy nagyméretű bokorrá fejlődik.

Oldalágai keresztben és agancsszerűen felfelé ívelve nőnek, legtöbbször hegyes szögben ágaznak ki, ezért könnyen letörhetnek. Szárnyalt levelek hossza elérheti az 50 cm-t. Nyáron fényes sötétzöldek és jól mutatnak a vörösesbarna kéreg közelében. Ősszel izzó narancssárga vagy vörösre színeződnek.

Az ecetfa piros, torzsás termése

A virágok júliusban jelennek meg a hajtások végén. Az ecetfa kétlaki növény: vannak nőivarú és hímivarú egyedei. Csak a buzogányra emlékeztető, függőlegesen álló, hímivarú zöld virágok feltűnőek, hosszuk akár a 20 cm-t is elérheti. A nőivarú egyedeken szeptembertől megjelenő bársonyos, sötétvörös termések 15 cm hosszú torzsát alkotnak.

A ‘Dissecta’ fajta mindössze 4 m magasra nő, lassabban fejlődik és ernyőszerű koronát nevel. Legalsó oldalágai gyakran a talajon fekszenek. Szárnyalt levelei a páfrányok leveleihez hasonlóan mélyen osztottak és ősszel mélyvörösre színeződnek.

Az ecetfa vörös őszi lombszíne.

Ecetfa gondozása

Fényigényes növény. Napos helyen fejleszti ki egzotikus ágrendszerét és levelei ősszel ilyen helyen színeződnek a legszebben. Jó vízáteresztő, enyhén nyirkos vagy kissé száraz talajt kedveli. Meszes vagy kifejezetten száraz talajon is jól megél.

A sekélyen futó gyökerek nagyon érzékenyek. Ha megsérülnek, sok sarjat fejlesztenek, melyeket el kell távolítani.

Ősz és tavasz – ültetés és gondozás

A fiatal ecetfát még lombtalan állapotban ültessük el, amikor a talaj megmunkálhatóvá válik. A tövek körül takarjuk a talajt. Távolítsuk el a gyökérsarjakat és igény esetén máshol ültessük el őket. Ha nincs szükség rájuk, akkor aprítsuk fel, majd komposztáljuk őket. A hó vagy a vihar által letört ágakat az alattuk lévő elágazásig vágjuk vissza. Ha szükséges, ritkítsuk ki a koronát, egyébként ne metsszük a fát.

Nyár – öntözés

A frissen ültetett fa talaját az első évben soha ne hagyjuk teljesen kiszáradni. A már begyökeresedett növényt csak tartós szárazság idején öntözzük.

Ecetfa ültetése

Az ecetfa minden jó vízáteresztő talajban megél, amely akár meszes is lehet. A kötött talajt azonban nem viseli el. Szoliterként gyepbe vagy előkertbe ültetve festői látványt nyújt. Kisebb csoportba telepítve átmenetet képezhet a gyep és az örökzöldek között. A sötét háttér különösen kiemeli az ecetfa izzó színű őszi lombozatát.

Vásárlási tanács! Tavasszal vagy ősszel vásároljunk lombtalan, legalább két erős hajtással rendelkező növényeket. Konténerben vagy földlabdával árusítják őket. Ne vegyünk gyenge vagy más lombot hajtó növényt!

Ültetés lépései

Mit ültessünk mellé?

Az ecetfát olyan ágyásban alkalmazzuk fő növényként, ahol kevés talajmunkára van szükség.

Kiváló társnövényei a fenyők. Az ecetfa alá ültessünk lassan növő, sötétzöld ágú kúszó borókát (Juniperus procumbens ‘Repanda’), amely csak 30 cm magasra nő. Közönséges tiszafából (Taxus baccata)  vagy havasi törpefenyőből (Pinus mugo) magas, sötét hátteret képezhetünk.

Ugyancsak jól illenek hozzá a lomblevelű örökzöld cserjék. Talajtakaróként ültethetünk alá 10 cm magasra növő szőnyegmadárbirset (Cotoneaster dammeri) melynek fehér-piros virágai májustól júniusig nyílnak és ágai augusztustól számtalan halványpiros terméssel rakódnak be. Aljnövénye lehet a kerti mahónia is, amely áprilisban hozza aranysárga, harang alakú virágait, és augusztustól kék terméseket.

Kártevők és betegségek

A levelekről lecsüngő körte alakú, zöldes-piros, furcsa képződmény a ritkán előforduló ecetfa-gubacsképző levéltetű terméke. E kártevőt természetes ellenségei általában nem hagyják elszaporodni. Távolítsuk el és semmisítsük meg a gubacsokat