Szobanövény

Muskátli (Pelargonium) helyes gondozása

Hogyan neveljük a muskátlinkat, hogy egész nyáron dúsan virágozzanak.

Muskátli jellemzői, fajtái

A legtöbb muskátli jól érzi magát beltérben is ugyanakkor biztosítani kell nekik a lehető legvilágosabb helyet, ha azt akarjuk, hogy virágaik megfelelően kinyíljanak és a későbbiekben is jól virágozzanak.

Sokféle muskátli létezik, de leginkább a nagyvirágú alkalmas beltéri nevelésre. A dugványozást szinte bármikor végezhetjük a nyár folyamán, de legjobb, ha nyár végére hagyjuk, hogy a fiatal növények átteleljenek és készen álljanak a tavaszi átültetésre.

A 7-10 cm hosszú dugványok nagyon könnyen meggyökereznek, semmilyen különösebb kezelést nem igényelnek. Az idősebb növényeket ősszel kell metszeni, amikor elvirágoznak, és a következő tavaszig viszonylag szárazon kell tartani.

Olyan sokféle muskátli létezik, hogy lehetetlen egy cikkben itt teljes képet adni róluk. A virág színezete és a levelek mintázata is rendkívül változatos. Bármilyen muskátli fajtát választunk is, keressünk dús levélzetű, bokros megjelenésű példányokat, és ellenőrizzük a levelek fonákát, hogy nincsenek-e kártevők rajtuk.

A virágok élénk színe és a zöld levelek közötti erőteljes kontraszt miatt látványuk különleges élvezetet nyújt. Tovább fokozhatjuk a hatást, ha több növényt helyezünk egymás mellé.

Nagyvirágú muskátli

A nagyvirágú muskátli (Pelargonium domesticum) vagy angol muskátli az egyik legnépszerűbb az otthon tartott fajták közül. Ha megfelelően gondozzák, kellemes, sőt lenyűgöző látványt nyújthat.

Nagyvirágú muskátli (Pelargonium domesticum)

Álló muskátli

Az álló muskátli (Pelargonium zonale) vagy más néven sávoslevelű muskátli levelein vörösesbarna, patkó alakú sávokat találhatunk, ernyős virágzata több hónapon keresztül megmarad.

Álló muskátli (Pelargonium zonale)

Illatozó muskátli

Az illatozó muskátli (pelargonium graveolens) egy kevésbé elterjedt faj, mélyen bemetszett, bársonyos tapintású levelekkel, amelyek rózsára emlékeztető illatot árasztanak.

Illatozó muskátli (pelargonium graveolens)

Muskátli gondozása

Fény és környezet

Az intenzív napfény elengedhetetlen a muskátlik számára, és igencsak kedvelik a légmozgást, a huzat sem árt nekik. Valamennyi változata szereti a közvetlen napfényt, különösen virágzáskor, de vigyázzunk, mert a nagyon forró napokon leveleik megperzselődnek.

Hőmérséklet

A muskátlik a hűvös vagy mérsékelt hőmérsékleti tartományt kedvelik. 10 °C-on is jól boldogulnak, de előnyben részesítik a valamivel magasabb, 15 °C körüli hőmérsékletet. Nyáron jól viselik a meglehetősen meleg körülményeket is egy rövid ideig, és inkább a száraz, semmint a párás levegőt kedvelik.

Muskátli öntözése

Mindig felülről locsoljuk őket, és hagyjuk, hogy a víz lassan átitassa a földjüket. Kb. 15 perccel az öntözés után ürítsük ki az alátétet. Nyáron öntözzük mindig bőségesen, hogy a föld mindig nedves legyen. A muskátlik nem igényelnek párásítást, sőt az akár a levelek rothadását is elősegítheti.

Tápanyagpótlás

Ha a muskátli túl sok tápanyagot kap, akkor több levelet fog hozni, és az a virágzás rovására mehet. Ne adjunk az átlagosnál mennyiségnél több tápoldatot nyáron sem, télen viszont nincs szükségük tápoldatra.

Ültetőközeg

Ültetéshez kereskedelemben forgalmazott muskátlivirágföldet használjunk. Az átültetést nem szabad túl gyakran végezni, mivel a növény jobban virágzik, ha cserepe kisebb méretű. A fiatal dugványokat ültessük át, de a teljesen kifejlett növényeket már ne bolygassuk.

Muskátli teleltetése

A muskátlit télen kb 10°C hőmérsékleten tartsuk, meglehetősen szárazon. Jelenetős mértékben vissza is metszhetjük a téli nyugalmi időszakra. Ez csökkenti a fertőzések valószínűségét, amelyeknek a sűrű lombozat kedvez, valamint elősegíti a formásabb növekedést tavasszal. A nyár végén ültetett dugványokból tudunk új növényeket nevelni a következő évre. Az álló- és futó muskátli teleltetése bővebben.