Sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia)

A sudárzsálya magasba törő, kecses virágzatai a késő nyári virágágyat díszítik.

Sudárzsálya jellemzői

A sudárzsálya hajtásai évről évre az elfásodott tőszárakról hajtanak ki, majd a félcserje idővel az 1,2 m-es magasságot is elérheti. Keskeny ezüstszürke szőrös levelei a zsályáékhoz hasonló illatot árasztanak. A gazdagon elágazó szárakon augusztustól szeptemberig nyílnak a parányi, levendulakék virágok.

Kék sudárzsálya

A kék sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia), amelyet orosz zsályának is nevezünk, 30-50 cm hosszúra növő, sűrűn elágazó virágzati szárakat nevel. Kissé fagyérzékeny növény, egyik legjobb fajtája a ‘Blue Spire’.

kék sudárzsálya (Perovskia atriplicifolia)

Ürömlevelű sudárzsálya

Az ürömlevelű sudárzsálya (Perovskia abrotanoides) 80-100 cm magasra nő, virágbugái valamivel rövidebbek. Ha ágait tavasszal nem vágjuk vissza, hajtásainak nagy része a talajra fekszik. Az akár 120 cm magasra is megnövő ‘Superba’ fajta kerti telepítésre alkalmas.

ürömlevelű sudárzsálya (Perovskia abrotanoides)

Sudárzsálya ültetése

A sudárzsálya tekintélyes méretű, de szellős, laza, ágrendszerű növény. Alacsony sziklakerti növények között függőleges elem lehet, de ültethetjük évelőágyások hátterébe vagy nagyobb méretű dézsába is.

Alacsony évelők háttereként ültetve hosszú virágzati szárai szerkezeti tagoltságot adnak az ágyásnak, ezen kívül kecses virágai sokáig díszítenek. Laza csoportokba telepítve hatása fokozottan érvényesül anélkül, hogy nagyon feltűnő lenne. Nagyobb sziklakertben, hangakertben vagy fűágyásban hangsúlyos elem lehet a füvek és az alacsony párnás növények között. A teraszon elhelyezett dézsába ültetve egész nyáron csodálhatjuk kecses formájú és fűszeres illatú leveleit és mutatós virágait.

Mit ültessünk mellé?

A magasra növő sudárzsálya kiváló háttérnövénye lehet más rózsaszín, fehér, piros vagy aranysárga virágú növényeknek vagy a félmagas díszfüvek csodálatos kalászainak. Párnás növésű növények, például napvirág (Helianthemum) vagy hamvas cipruska (Santolina cbarnaecyparissus) közé ültetve a sziklakertben vagy kőfalak tetején függőleges tagoltságot ad.

Évelőágyásban kiváló társnövényei lehetnek a kecses vad jellegű virágok, például a pézsmamályva (Malva moscbata), a piros sarkantyúvirág (Centrantbus ruber) vagy a közönséges cickafark (Acbillea millefolium). Elegáns, szellős hatást érhetünk el, ha fehér virágú őszifátyol (Bottonta asteroides ‘Snowbank’) mellé ültetjük.

Ültetés lépései

Ültetési idő: Tavasz

1. Ássunk a gyökérlabda méreténél kétszer nagyobb ültetőgödröket, egymástól 50-60 cm távolságra,

2. Keverjünk a talajhoz komposztot és homokot. Vegyük ki a növényeket a cserépből úgy, hagy közben elforgatjuk a cserepet.

3. Lazítsuk fel az összetömörödött gyökereket. Úgy ültessük el a töveket, hogy a gyökérlabda felső síkja talajszintbe kerüljön.

3. Nyomkodjuk meg a talajt a gyökerek körül. Alaposan öntözzük meg a növényeket. A begyökeresedett egyedek elviselik a szárazságot.

Sudárzsálya gondozása

A sudárzsálya egyszerűen gondozható, évelő növény. Augusztustól szeptemberig virágzik. Virágai vágott virágnak is alkalmasak. Forró napos és száraz helyen nő és virágzik a legszebben. Laza, jó vízáteresztő talajt igényel. Homokos, száraz talajban fejlődik a legjobban, kötöttebb talajon rothadni kezdhet.

Kora tavasz – ültetés és metszés

Ültetéshez kedvező időszak. A begyökeresedett tövekről távolítsuk el a téli takarást, és az elfagyott hajtásokat arasznyira a talaj felett vágjuk vissza.

Nyár – szaporítás

A legegyszerűbben kora nyári dugványozással szaporíthatjuk. A megvetés is lehetséges, de így nevelt tövek csak öt év múlva kezdenek virágozni.

A levágott dugványok metszési felületét mártsuk gyökeresedést segítő hormonba, majd szúrjuk őket nyirkos homok-tözeg keverékkel megtöltött cserépbe. Takarjuk le az edényt mű-anyag tetővel, és állítsuk árnyékos helyre. Gyökeresedés után ültessük át a dugványokat cserépbe.

Ősz – fagyvédelem

Bár hajtásai télen többnyire visszafagynak, tavasszal tőből újra kihajtanak. Mindenekelőtt a kék sudárzsályát takarjuk be télre lombbal vagy fenyőgallyakkal.

Kártevők és betegségek

Nem támadják meg a kártevők. Nyirkos, között talajon azonban gyökér- és szárrothadás léphet fel. A levelek és a szárak  elsárgulnak, elrohadnak, majd elhalnak. Megelőzésképpen mélyen lazítsuk fel a talajt., szükség esetén készítsünk a tövek alá drénréteget homokból vagy kavicsból.