Vetésforgó, a bevált ötlet

A vetésforgó biztosítja, hogy a növények egészségesek legyenek és bő termést hozzanak.

Vetésforgó ültetési rendszere

Évszázadok óta tudjuk: ugyanazon növényeknek ugyanarra a helyre való egyoldalú ültetése talajuntságot okoz. Az évelő monokultúrák károsítják a talajt és a növényeket. Mindig ugyanazokat a tápanyagokat vonják ki a talajból. Ez megbontja a talaj háztartásának egyensúlyát, így csökken a termékenysége. A növények gyökereiken keresztül ugyanazokat az anyagcsere-termékeket halmozzák fel a talajban, és ez gátolja a következő kultúrák növekedését.

Befészkelhetik magukat az elültetett növényfajokra jellemző kártevők és betegségek, és könnyen járványt okozhatnak. Ezeket a nehézségeket szünteti meg a vetésforgó.

Mit kell tenni?

Hogy a talajból ne egyoldalúan vonják ki a tápanyagot éveken keresztül, a zöldségféléket tápanyagszükségletük szerint nagy, közepes és kis tápanyagigényűekre osztjuk, és vetésforgórendszer alapján éves váltásban külön ágyásba ültetjük. A negyedik ágyásba a hosszú tenyészidejű növények kerülnek, amelyek évelők, ezért több évig is ugyanazon a területen tenyésznek. Fontos, hogy az egyes csoportokat igényeiknek megfelelően trágyázzuk, így a növények egyenletes eloszlásban jutnak hozzá a szükséges tápanyagokhoz.

Ügyeljünk arra is, hogy az ugyanazon családba tartozó növényeket ne ültessük többször egymás után ugyanoda, nehogy elszaporodjanak a növénycsalád jellemző kártevői és kórokozói.

Nagy tápanyagigényű növények

Minden növény különböző mértékben von el tápanyagokat a talajból. A nagy tápanyagigényű növényeket tavasszal komposzttal és szerves-ásványi tápoldattal alaptrágyázzuk. A fejlődő növényeket kéthetente fejtrágyázzuk. Nagy tápanyagigényű növények: karfiol, brokkoli, kínai kel, takarmány-káposzta, uborka, tök, paprika, paradicsom. póréhagyma, bimbós kel, vörös káposzta, zeller, kelkáposzta, fejes káposzta, cukkini, csemegekukorica.

Közepes tápanyagigényű növények

A közepes tápanyagigényű növényeket az idény elején komposzttal trágyázzuk, utána négyhetente adjunk nekik tápoldatot. Közepes tápanyagigényű növények: padlizsán, jégsaláta, endívia, galambbegysaláta, burgonya, fokhagyma, karalábé, fejes saláta sárgarépa, retek, cékla, feketegyökér, spenót, futóbab, hagyma.

Kis tápanyagigényű növények

A kis tápanyagigényű növények igénytelenek. Nem szükséges külön trágyáznunk őket. A hüvelyesek kismértékben gazdagítják a talajt nitrogénnel. Kis tápanyagigényű növények:  bokorbab, borsó, hónapos retek és a legtöbb fűszernövény, pl.: bazsalikom, csombor, kapor, tárkony, zamatos turbolya, zsázsa, majoránna, szurokfű, petrezselyem, zsálya, metélőhagyma.

Vetésforgó tervezése

Már télen tervezzük meg, milyen zöldségtéléket ültetünk a következő idényben.

• Rajzoljunk négy zöldségágyást a különböző csoportokba tartozó növényeknek.

• Írjuk össze a kiválasztott zöldségfajokat.

• A listán különböző színekkel jelöljük a nagy, a közepes és a kis tápanyagigényű növényeket, és osszuk be őket a megfelelő ágyásba.

• Egyes közepes és kis tápanyagigényű növények vetése előtt rövid betakarítású elővetemény, például hónapos retek, karalábé és saláta vetését is tervezhetjük.

• A hosszú tenyészidejű növények a negyedik ágyásba kerülnek.

Hároméves vetésváltás

Első év. jelöljünk ki 4 ágyást: egyet a nagy tápanyagigényű (pl. uborka), egyet a közepes tápanyagigényű (pl. hagyma), egyet a kis tápanyagigényű (pl. borsó), és egyet az évelő kultúrnövényeknek (pl. földieper).

Második év. A nagy tápanyagigényű növények a kis igényűek helyére; a közepes tápanyagigényűek a nagy igényűek helyére; a kis tápanyagigényűek pedig a közepes igényűek helyére kerülnek.

Harmadik év. A hosszú tenyészidejű növények ugyanabban az ágyásban maradnak. A vetésforgó az előző évi elv alapján folytatódik. A következő évben ismét a legelső évi ültetési sorrend tér vissza.

Gondozás egész évben

Késő nyár – zöldtrágyázás

A kis tápanyagigényű növényekkel beültetett ágyásból takarítsuk be a termést, és készítsük elő a következő évre a nagy tápanyagigényű növényeknek. Lazítsuk fel a talajt, szórjunk rá komposztot, majd vessünk el zöldtrágyát.

Késő nyáron, amikor már betakarítottuk a termést, és hűvösebbre fordul az idő, javíthatjuk a kerti talaj tápanyagtartalmát és életét. Vessünk zöldtrágyát, amelyet egész télen kint hagyunk, még akkor is, ha ráfagy az ágyásra. Szerves anyagokkal gazdagítja a talajt, lazítja, valamint serkenti a talajban zajló bakteriális életet. A talaj egyidejűleg védőréteget is kap a tél viszontagságai ellen.

Tavasz – Eltérő trágyázás

A nagy tápanyagigényű növényeknek előkészített ágyásról az ültetés előtt négy héttel szedjük le a zöldtrágyát, és dolgozzunk a talajba komposztot és szerves tápoldatot. A közepes tápanyagigényű növényeknek szánt ágyásba csak bőséges mennyiségű komposztot dolgozzunk
be. A kis tápanyagigényű növényeknek szánt ágyást alaposan lazítsuk fel.

Nyár – fejtrágyázás

A nagy tápanyagigényű növényeket kéthetente, a közepes tápanyagigényűeket négyhetente trágyázzuk szerves trágyával.