Babérmeggy (prunus laurocerasus) nevelése

A babérmeggy ragyogóan érzi magát az erkélyen vagy a teraszon, a telet azonban – a mi szélességi  körünkön – csak zárt helyiségben vészeli át. Jelentéktelen fehér virágaiból őszre fekete bogyók fejlődnek.

A babérmeggy származása

A babérmeggy vagy ‘balkáni babérmeggy’ annak köszönheti nevét, hogy levele a babérra (Laurus) hasonlít, míg feketéspiros termése enyhén hosszúkás meggyre (Cerasus) emlékeztet. E két szó összetételéből alakult ki a babérmeggy (‘Laurocerasus‘) elnevezés.

A babérmeggy a Balkán-félsziget keleti részéről, illetve Elő-Ázsiából származik. A növénynek több fajtája ismert. A Kaukázusban honosak például a nagylevelű, kevésbé télálló fajták. Az apró levelű, erőteljesebb fajták ezzel szemben a Balkán félszigeten terjedtek el. Ma már azonban Dél- és Nyugat-Európában is található vadon növő babérmeggy. Ezek a változatok tökéletesen alkalmazkodtak a téli fagyokhoz.

Régi növény

Hiteles forrásból tudjuk, hogy Clusius (eredeti nevén: Charles de I’Ecluse), híres francia botanikus 1583-ban babérmeggyet kapott Konstantinápolyból. A számára mindaddig ismeretlen növényt nem csak felnevelte (ami nem túl nehéz feladat), hanem szaporította is, és gondoskodott elterjesztéséről. Vannak azonban olyan dokumentumok is, amelyek szerint a növényt már korábban meghonosították a középkori Itáliában.

Vonzó megjelenésű, de mérgező

Ha olyan kisgyerek van a háznál, aki esetleg meggondolatlanul szájába veheti a növény levelét vagy bogyóját, inkább ne tartsunk babérmeggyet, mert minden része mérgező ciánsavat tartalmaz.

Ujjaink között dörzsöljünk szét egy levelet (de utána mossunk kezet!), és érezni fogjuk az erős keserűmandula illatot.

A méregkoncentráció a virágzás időszakában a legmagasabb. A faiskolákban gyakran kapható közönséges babérmeggy egyik közeli rokona a portugál babérmeggy (prunus lusitanica), amely azonban egyáltalán nem télálló.

A babérmeggyet nyáron a teraszon vagy az erkélyen, télen a lépcsőházban vagy a pincében tartsuk.

A babérmeggy gondozása

A babérmeggy dézsában is nagyra nő. A növények termete eltérő lehet: van közöttük felfelé törekvő és bokrosan terebélyesedő is. Akár kis- akár nagylevelű fajtáról van szó, a fényes levelek alakja mindenképpen a babérlevélre hasonlít.

Virágzás

Az apró, fehér virágok májusban nyílnak. Ezekből később feketéspiros bogyók fejlődnek.

Fényigénye és hőmésréklet

Napos, szellős helyen érzi jól magát, Nyáron lehetőleg a szabadban. Világos, hűvös, de fagymentes helyen teleltessük.

Öntözés

Nyáron bőségesen öntözzük, télen azonban ne tartsuk túl nyirkosan. A növekedési időszakban kéthetenként adjunk a növénynek tápoldatot.

Föld

A nagyméretű növénynek nagyméretű dézsára van szüksége. Használjunk agyagos, humuszban gazdag földet. A kifejlett babérmeggyet csak néhány évenként ültessük át.

A babérmeggy teleltetése

A babrémeggy gondozása nyáron igen egyszerű, teleltetése azonban okozhat nehézséget. Legjobb, ha a növényt télen fagymentes, de mégis hűvös helyen tároljuk. A pincében a hőmérséklet éppen megfelelő lehet.

Ha világos, és alkalmanként (fagymentes napokon) kiszellőztetjük, jó tárolóhely leht a növény számára. Ha nincs ilyen helyiségünk, megpróbálhatjuk a növényt körültekintően becsomagolva a szabadban átteleltetni.

Állítsuk a ház egyik védett sarkába, és a fagy ellen tegyünk alá egy darab hungarocelt. A dézsát vastagon tekerjük be újságpapírba, a földlabdát borítsuk be tőzeggel. Az öntözésről télen se feledkezzünk meg: a talajt tartsuk enyhén nyirkosan.

A babérmeggy szaporítása

Dugványozással egyszerűen nevelhetünk új növényt. A dugványokat ősszel vágjuk le. Válasszunk nem túl puha, inkább félkemény, teljesen érett hajtáscsúcsokat. Ha biztosak akarunk lenni a sikerekben borítsunk a dugványra szellőzőnyílásokkal ellátott fóliát, amely alatt a melegházakéhoz hasonló klíma alakul ki.